Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Cicuska aranykalitkája
26th Szeptember 2018, 19:20
írta: Catherine Williams
Burn it ! - Diana &Andy
23rd Május 2018, 17:55
írta: Andrzej Strzechowski
Belvárosi park
28th November 2017, 17:17
írta: Alexander Bones Russel
Cat & és a kandúr
22nd November 2017, 18:59
írta: Catherine Williams
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Mira & Sebastian - 19:05 - Bálterem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Mira Gwendolin Sánchez
vadász

avatar

. :

I decide above my life
Posztok :
75
Kor :
24
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Tanuló
. :

You don't win against me

Tárgy neve: Mira & Sebastian - 19:05 - Bálterem ; Elküldve: 12th Március 2017, 12:08



Mira & Sebastian
Egy szép este kezdete


Hát, végül is… amennyire elborzadva jött be, annyira sikerült Hecatéval megtalálnia a közös hangot, na jó, nem pontosan, de majdnem. Kissé a feszültség alább hagyott benne, noha ahogy jöttek a vendégek, a gondolat, hogy mennyire is alul van öltözve, egyre inkább elhatalmasodott rajta. Szebbnél szebb, drágábbnál drágább ruhák, melyek elvarázsolnak bármilyen nőt vagy férfit. Mondjuk, azt azért be kell vallania, hogy ennél nehezebben tudott volna cifrább ruhát felvenni, egyrészt mert nincs is, másrészt pedig nem az ő stílusa, így is furcsa volt, hogy nem nadrágban volt.  Bármennyire is nőis volt, idegen volt számára az érzés, hogy az legyen. Egy bakancs nagyobb határozottságot adott neki, mint az egész hóbelebanc rajta. Noha, igyekezett úgy mutatkozni, mintha ez nem így lenne.
Az előtéri ismeretek után, és miután az álla is leesett a kastély előterétől, ahol lépcsők futottak fel, átsétált a bálteremben. A kastély kívülről is gyönyörű volt, de belülről… előre irigyelte a Gróf leendő feleségét, annyi szent, mert ez egyszerűen egy álommal ért fel. Teljesen idegen volt a mostani modern épületekhez, és amiket megszokott, valóban úgy érezte, hogy egy mesébe került bele.
A bálterem még szebb volt – fehér falakon aranydíszek, a plafonról hatalmas csillárok lógtak alá, az oszlopoknál, vagy az ablakbeugróknál vörös bársonnyal kárpitozott székek, hogy a vendégek leüljenek… körbefordult, akár egy idióta, de akkor is élvezte, legalább a látványért megérte, annyi szent! Majd azonnal is az egyik sarokba slisszolt, nem akarta senki útját elállni, pláne aztán még idegesen beszélgetni – nem ilyen társasághoz volt szokva, de! legalább már ismert egy-két arcot, aminek kimondottan örült.
Látóterébe újabb ismerős kúszott, akit már látott az előtérben is, Sebastian… elgondolkodva figyelte, ahogy a magas, minden eleganciával együttjáró alak megáll, és bólintva körbenéz, hogy minden a lehető legjobban alakul-e… Ezt a pillanatot használta ki, és áttipegett a termen, egyenesen mellé, az egyik oldalán megállt.
- Eddig nagyon sikeres az este… Mr. Michaelis – bökte ki egy bólintással, melyet köszöntésnek szánt. – Vagy legalábbis nekem tetszik – fűzte hozzá, ámbár fogalma sem volt, miért fecsegett ennyit, így aztán feszülten babrált újra a szoknyájával. Az este valóban eddig szép volt, csak ő érezte nyomásnak a sok eleganciát, ami eltakarta a valóságot. Bájcsevegések, hamis mosolyok, cicomázott ruhák, úgy tűnt, mintha megvakulna, nem látna át a szitán…
Szeme sarkából a férfira nézett, aki mint minden találkozásuknál, tökéletesen nézett ki, mintha csak ráöntötték volna a frakkhoz hasonlító öltönyt, a fehér inget. Titkon felmérte az arcát is, de abból szokás szerint nem sok mindent tudott leolvasni – Sebastian egy örök talány volt a számára. Túl sok titok, melyet soha sem fog megtudni, bármennyire is próbálja őket kihúzni, talán, lehet, hogy jobb is.



notes: 562 || szólj, ha javítsak zene: war of hearts
• •
Vissza az elejére Go down
Sebastian Michaelis
vámpír nemzettségfõ

avatar

. :

Posztok :
54
Lakhely :
† Phantomhive manor †
Foglalkozás :
† not your business †
. :