Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Cicuska aranykalitkája
9th Szeptember 2018, 17:25
írta: Alasar Mal
Burn it ! - Diana &Andy
23rd Május 2018, 17:55
írta: Andrzej Strzechowski
Belvárosi park
28th November 2017, 17:17
írta: Alexander Bones Russel
Cat & és a kandúr
22nd November 2017, 18:59
írta: Catherine Williams
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Moon Jaena

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Moon Jaena
ember

avatar

. :

Posztok :
8
Kor :
23
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Eladó egy divatboltban
. :


Tárgy neve: Moon Jaena ; Elküldve: 10th Március 2017, 20:46





Moon Jaena


Jaena

Nashville, USA

1995. 03. 02.

Huszonkettő

Ember

Ruhabolti eladó

Jeon Hyo Sung



EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOT: Testileg teljesen rendben van, erős és meglehetősen hajlékony. Mentálisan már akadnak gondok: elég feszengő és aggódó típus, de ettől még odafigyel az egészségére és alapvetően kerüli a dohányt, az alkoholt és más szereket, melyek befolyásolnák. Igen ám, csakhogy... minden prűd ruhája mocskos lesz egyszer.

MÁS FAJOKKAL VALÓ KAPCS.: Vámpírok, vérfarkasok, boszik? Mindig is hitt bennük. A mesék kivétel nélkül valami valóságon alapulnak. Kár, hogy még eggyel sem találkozott és sejtése sincs, milyenek valójában. Amíg nem hozza össze velük a sors, addig a vörös rúzs csak a tükör előtt várakozik.

HOBBI: Ó, Jaena mindennel el tud babrálni, sajnos gyakran belemerül még az értelmetlen részletekbe is. Imád tervezni és alkotni, így hamar egyik kedvenc szórakozásává vált a ruhatervezés. Emellett nagyon szeret a természetben lenni, melankolikus zenét hallgatni és figyelni a csillagokat, kivéve, ha azokat az égtől eltakarja egy izmos, csodálatosan férfias test, majd a dallomok elhalkulnak és hangos lélegzetvételek nyöszörgései visszhangoznak a sötétségből.

VÁGYAK, ÁLMOK: Régi álma, hogy legyen egy saját divatcége, ahol a saját maga tervezte ruhákat tudja eladni és azokból meggazdagodni. Nos, ez már lehetetlennek bizonyul, ám még nem mondott le véglegesen róla. Emellett vágyakozik egy férfi iránt. Még maga sem tudja, hogy kicsoda ő, de egy erős és romantikus ember, akinek karjai szorosan fonják körbe derekát... aki reggelente főz neki teát és munkából hazajövet eljön elé, hogy együtt mehessenek haza meleg otthonukba. Aztán a lányból nő lesz, kiderül, hogy az alma félig mérgezett, melyen immáron ott fénylik a vörös rúzs. Patakzó mámorító vér, kivillanó szemfogak és egy alkalom is elég, hogy a legveszélyesebb drog épüljön be agysejtjei közé. Harapj meg!

FÉLELMEK: Ne bánts, hagyj engem békén! Miután egyedül maradt a városban, folyton magányosan érzi magát. Fél, hogy örökké egyedül marad, cicákkal teli házban fogja még akkor is kötni a pulcsikat. Hiába, mi van, ha nem fog sosem megalakulni az a divatcég?
Csak még egyszer, kérlek! Már nem vagyok finom számodra? Miért dobsz el csak így magadtól, vámpír?

ERŐSSÉGEK: A külseje, az különösen erősségnek számít nála, igaz egyben nagy teher is, ugyanis csodás, angyali külsővel kreálta meg őt a biológia, milyen kár, hogy csak egy egyszerű halandó, öregedő testtel. Tekintete kétes, általában ártatlanul gyönyörű, akár a gyémánt, mindazonáltal ha előtte terem az éjszaka fenevadja, íriszei megtelnek rubintvörös izzással, mintha épp manipulálták volna. Egyszerűen csak betegségben szenved, nagyon veszélyes és bűnös betegségben. Elragadó, azt hiszem. Ám külseje alatt esze is lapul, tudja hogyan maradjon életben és a legnagyobb ellenfeleit is próbálja maga mellé állítani. Nem lehet őt megölni. Hogyhogy nem öltél meg még, Vámpír? Ha tudod, hogy milyen fajzatnak adom a vérem, miért nem veszed el az életem, Vadász?

GYENGESÉGEK: Ebben a világban már önmagában gyengeség az, ha valaki emberként nőnek születik. Tán nem? Az ő esetében felettébb. Csendes, aggodalmas és félénk, nem is csoda, elvégre a halhatatlanokkal való találkozást nem könnyű feldolgozni, különösen egymaga. Nem sportos, így gyerekjáték rajta sebet ejteni. Abszolút könnyű prédát jelentene, ha nem lenne egy-két megmentő adottsága. Tehetetlenség. Borzasztó dolog tud lenni, ha valami rosszban sántikál az ember, mégsem képes megájt parancsolni magának és azt mondani: ne tovább. Jaena erre képtelen. Talán a halálos baleset után így mutatkozik meg rajta az őrület. Vicces, hisz annyira tündérnek tűnik.

SZÜLŐK: Nevük? Ott díszeleg a sírjuk tábláján, mindkettejüket együtt temették el, miután borzasztó autóbalesetet szenvedtek. Nyaralni mentek és megígérték lányuknak, hogy ha hazaérnek, elmennek együtt egy étterembe, a család mind a négy tagja. Jaena azóta is várja, hogy ez beteljesüljön. Hát, nem fog. De talán jobb is így. Mit szólnának, ha meglátnák egyetlen kicsi lányukat olyan nagy szemfogak alatt? Biztos mélységesen csalódnának benne, ha fény derülne hancúros életéről.

TESTVÉREK: Egy testvére van, Moon Jaemin. Három évvel idősebb nála és jelenleg már külön él tőle, noha szüleik halála óta sokszor ránéz a lányra. Nem elégszer...

HÁZIÁLLAT: Édes kicsi Mia, mindig otthon várja Jaenát. A fekete színű házi macska és közte szoros kapcsolat alakult ki, immáron együtt élnek kettesben a lakásban, mely így mégsem tűnik annyira magányosnak. Jaena szülei halála után elkezdett hangosan is beszélgetni a cicussal, úgy tesz, mintha egy emberhez beszélne és figyeli is a jószág reakcióit. Kezd holdkórossá válni, de mindez annyira aranyos, meg hát ez a tulajdonsága legyen a legnagyobb baja, nemde? Mia nőstény macska, esténként őt öleli magához és meséli el neki az aznapi élményeit, vagy éppenséggel kibeszéli vele a pasikat. Mia ismeri az összes bűnét és tudja, hogy Jaena mennyire rosszkislány. Nincs senki, aki az állatnál jobban ismerné őt.


ELŐTÖRTÉNET/SZJ PÉLDA:

Reménnyel teli keserű pillantások
Fájdalmasan maró harapások
Ne kend fel a vöröslő rúzst! Dobd el!
Hunyd be szemed, amíg a nap felkel
Mámorító érintése lesz neked a börtön
Dönts, angyal akarsz lenni, vagy ördög?

Szaporán szedem lábaimat New Orleans kihaltnak ható utcáin. Mellettem a lámpafények hol hatalmasra nyúló árnyékot festenek mögém, hol aprányit. Ma későn végeztem a munkámmal, sok vendégünk volt, akik kellően feltúrták a kirakati ruháinkat, ráadásul még raktáraznunk is kellett. Nem panaszkodom a munka miatt, hiszen kell a pénz és minden túlóra számít nekem most, hogy egyedül kell fenntartanom magam. A bátyámnak sem szeretnék a terhére lenni, szóval nem vagyok hajlandó elfogadni tőle pénzt, bármennyire is erőlteti. Sarum halkan szeli a betonlabirintust, bevallom, félek egyedül mászkálni a sötétben, mert nem szeretnék összefutni példának okáért egy csapat részeg csávóval. Az ilyen esték többségében eddig minden gond nélkül hazajutottam, esetleg ha nem, akkor az azért volt, mivel a barátnőm rendelt oda magához, mert ő mégis csak közelebb lakik és nem akarta, hogy bajom legyen. A mai este más.

Úgy érzem, mintha valaki egyfolytában követne és engem bámulna. Olykor-olykor megtorpanok és hátra pillantok, mégsem látok senkit mögöttem. Kezd ijesztő lenni. A lelkiismeretem szüntelenül szólongat, futnom kéne, de azt sem merek, megzavarnám vele a békét és tán csak hangosabb lennék, felkelteném azoknak is az érdeklődését, akik alapból nem is törődnének velem. Aggaszt a nagy csend, mely különös módon rászáll az utcára. Még egyszer hátra fordulok és megbizonyosodok afelől, senki sem követ. Őrültnek érzem magam. Egy mély sóhajt követően belenyugodok a valóságba és visszafordulok, hogy folytassam hazafelé vezető utamat, amikor... Egy kabát, vagy pulóverszerűség lendülő hangja hasítja meg a hallgatagot, de minden hihetetlenül gyorsan történik. Szemeim kikerekednek a meglepettségtől, tényleg nem figyeltem eléggé, sejtésem sincs, hogyan keveredhetett egy szempillantás alatt, ennyire nesztelenül elém egy férfi, pedig általában azonnal észreveszem a mozgást. Hideg, fehér arccal néz rám, mialatt én dermedt tekintettel őrá. Hozzá hasonló tekintetet még sosem láttam, a szemei semmi jóról nem árulkodnak, mégis van bennük valami, ami megfog. Titokzatosság.
- Ööö, helló! - köszönök neki némi remegéssel a hangomban, majd lépek egyet oldalra, hogy kikerülve folytathassam az utamat, mielőtt válaszolna, vagy beavatna terveibe. Mennem kéne, rohannom, menekülnöm. Szerintem nem csak egy esti buliba akar meghívni, mert azok a férfiak nem így néznek rám.  Ahogy attól tartottam, nem enged elmenni csak úgy, megakadályoz és ellehetetlenít a menekülési útvonalamtól. Szívem vadul ver már, lassan pánikba fogok esni, amennyiben ez így marad. Hátra nézek, hátha arra még van lehetőségem futni és feltételezhetőleg e tervemre pontosan rájön az emberfeletti adottságokkal rendelkező férfi is, ugyanis megszédülök, a táj homályosodni kezd, míg teljesen el nem sötétül minden. Összeesek. Megadom magam.

Megtippelni is nehéz, hogy fekete pilláim mennyi idő elteltével rezzennek meg újból. Kis mocorgás után felnyílnak szemeim és kissé kábultan tárul elém a holdfényes égbolt. Órákig csodálkozhatnék benne, noha megérzem testem alatt az elterülő füvet és ez teljesen felébreszt. Ijedten ölük fel és konstatálom, hogy a semmi közepén vagyok, pontosabban egy mezőn. A közelben lévő fákba belekap a szél, pont mint hajtincseimbe, miközben felállok és kétségbeesetten nézek körbe. Reménytelen! Teljesen elvesztem, amitől sírhatnék, csakhogy férfiak előtt nem hullajtok könnyeket, szóval épp jókor - francokat, rosszkor - tűnik fel megint az a fura alak.
- Ki vagy te? - kérdezem az iménti találkozásunkhoz hasonló, tán kissé ijedtebb hangon. Ő hozott el ide, amíg eszméletlen voltam. Végignézek ruhámon és nem látok különösebb karcolásokat, ezidáig érintetlen vagyok, ez biztos. Átkarolva magam vacogok a hideg széltől, ajkaimba harapok, hogy állni tudjam az alak tekintetét, mely olyan őrjítő, hogy ha nyitva lenne a szám, hallhatná, mennyire veszettül kapkodom a levegőt. Nem felel érdemlegesen, de közelebb lép, túl közel is ahhoz, hogy ezt tűrjem. Hátrálni kezdek, ám nem merek neki hátat fordítani még egyszer. Válaszokat azt nagyon kerüli, cselekedni viszont nem rest. Tehetetlenül látom, hogy közelebb hajol, szemeivel a nyakamat figyeli, amiből igyekszem felkészíteni magam, hogy ezen az estén meg fognak erőszakolni. Földbe gyökerezik a lábam és azután, hogy megérint karjaival, végképp elszáll minden reményem. Behunyom szemeimet, amikor behajol az intim zónámba, mindazonáltal így még őrjítőbb és kényelmetlenebb a helyzet. Testem határozottan remeg a kezei alatt, majd nagyot rezzen, amikor újból kinyitom a szemem és meglátom azokat az agyarakat, amik kedvenc meséimben rajzolódtak. Egy kisebb sikoly hagyja el a számat azok láttán, azonban ez semmi a következőkhöz képest. Kínzó fájdalom hasít a nyakamba, még alig fogtam fel, hogy kivel találkoztam, esélyt sem adott a feleszmélésre, máris harap. Egyszerre minden felgyülemlett félelem és fájdalom kiszalad ajkaim közül egy igen hangos sikítás közepette, mely szétterül a tájon és párszor visszhangzik is a távolban. Szemfogak marják a húsom, érzem, hogy belém mélyednek és a férfi szorgalmasan ízleli testem vörösségét. Rángó kezekkel kísérelem meg eltolni magamtól, de erőm végleg elszáll, az utolsó emlékem az, hogy nyögve levegőért kapok, hátha az oxigén feléleszti izmaimat, ám ez most más. Nyakamban a fogakkal esek össze, csak még annyit érzékel a bőröm, hogy a földre hullok és nem a vámpír karjaiba. Pedig igazán megtarthatott volna. Az már nem jut el a tudatomig, hogy megsebezte valaki. Nem vagyunk egyedül?

A sors iróniája, hogy nekem mindig fel kell ébrednem. Nem tudok meghalni, bármi történjék. Mikor ismét magamhoz térek, egy férfi karjaiban lógok. Az illatát érzem meg elsőre, majd felpillantok arcára. Ember, ez szinte biztos. A házában tesz le, én pedig a továbbiakban megszólalni sem merek. Nehezen érthető, hogy mi történt, noha nem vagyok buta, csak még emészteni kell az eseményeket. A nyakamban lévő fájdalom közli velem, hogy még véletlenül sem álmodtam a történteket. A remegésem nem szünetel. Szóval léteznek vámpírok. Szememből legördül egy ártatlan könnycsepp, amit azonnal letörlök, amint megszólal a befogadóm. Tőle valamiért annyira nem félek. Túl nagy sokk volt nekem a vámpír, egy másik ember ahhoz képest megnyugtató jelenség. Hisz megmentett és most is segít rajtam, felitatja a vérző nyakam! Meglehet, a stílusa elég nyers. A kendő érintésétől kis híján ugrok egy nagyot, borzasztóan éget a heg. Nem szólalok meg, nem is akarok vitába szállni gúnyos megjegyzésével, vagy csupán nem akarom, hogy megtudja, mennyire ártatlan a hangom. Miután végez, a fejemhez vágja, hogy tartozom neki, amiért megmentett. Ez igaz és tudom, sőt ebből még baj is lesz ahogy érzem, de most csak hagyjon békén. Nem akarok megalázkodni egy pasi előtt, bár a vadász esetében pont ez történt. Ha a testemet akarja... jogos a követelése, mégis jól esik, hogy nem ma akarja visszavenni azt, ami neki jár. Megmutatja, hol a fürdő, mire bólintok és üveggé változott szemekkel indulok el, hogy belenézhessek a tükörbe, ahonnan már nem egy prűd csajszi néz vissza rám. Megnézem a sebemet is és újra átélem a harapás emlékét. Nagyon, nagyon fájt... de emellett milyen csodálatos is volt. Most vámpír leszek? Vagy a mese mégsem teljesen igaz? Őrült vagyok, a gondolataim keszekuszává válnak. Ennyire még sosem féltem, mint ma. Irtó tudatlan vagyok a világgal kapcsolatban. De a vámpír arcát és fogait félretéve, igenis sokat köszönhetek a vadásznak, még ha goromba is velem a történtek miatt.
- Köszönöm - szólalok meg végre a kanapén heverő férfi elé állva. A fürdés segített és visszanyertem az energiám egy részét. Noha a vámpír alakját egy percre sem tudom elfelejteni.  


Vissza az elejére Go down
Jasmine Grey
vérpárduc

avatar

. :

Posztok :
97
Kor :
67
Lakhely :
Macskafarmketrechülyebirtok
Foglalkozás :
Tanuló
. :


Tárgy neve: Re: Moon Jaena ; Elküldve: 18th Március 2017, 19:09


Elfogadva!


Nagyon tetszett az előtörténeted, különleges volt ^^ Kíváncsi vagyok mi lesz veled és a vadásszal *-* Smile Szóval nagy örömmel elfogadlak menj gyorsan játszani ^^


Csatlakozz a Facebook  csoportunkhoz is!

Ne felejts el foglalózni sem!
~ AVATARFOGLALÓ :: MUNKAHELYEK LISTÁJA ~
Vissza az elejére Go down
 
Moon Jaena
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: karakter könyvtár :: elfogadott bevándorlók :: Emberek-
Ugrás: