Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Cicuska aranykalitkája
6th December 2017, 18:07
írta: Catherine Williams
Belvárosi park
28th November 2017, 17:17
írta: Alexander Bones Russel
Cat & és a kandúr
22nd November 2017, 18:59
írta: Catherine Williams
Burn it ! - Diana &Andy
14th November 2017, 17:30
írta: Andrzej Strzechowski
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok



Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Sánchez Autószervíz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Fõadmin
admin

avatar

. :

Posztok :
436
Foglalkozás :
- looking upon New Orleans -
. :


Tárgy neve: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 2nd Október 2016, 10:50


Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 5th Január 2017, 18:29


Miryana N. Romanov
Egy újabb nap reggelén úgy döntöttem, bemegyek dolgozni. A kincskeresésről még friss élményekkel és apróbb hegekkel gazdagodva mondhatni jó napom van. Ezért aztán semmin nem húzom fel magam, hiába a beszorult emelő, vagy éppen az olajfolt a padlón, nagy kedvvel vetem be magam az egyik sötétkék porsche alá. Fekvő helyzetben nem vagyok túlerőltetve, persze nem is kényelmes a varrataimnak, úgyhogy próbálok egy féloldalas pozíciót fenntartani. Így dolgozom egy fél órát, hol elveszek egy szerszámot az autó melletti dobozból, hol visszarakom, szóval ki be gurigázom, míg egyszer csak egy női cipő hegyes orrát markolom meg. Több tipp is felmerül a gondolataim közt, pár névvel, bár meglehet csak egy vendég, úgyhogy inkább hagyom, hadd vezessenek a történések. Viszont eszem ágában sincs kijönni onnan, gyorsan behúzom magam és csak félvállról köszönök neki.
- Szép napot a hölgynek! Kocsi mosást kedvezményesen vállalunk, csak a mai napon 50% kedvezménnyel. Javításhoz, szervizeléshez, a kocsiját itt kell hagynia, és sajnos pár nap difivel tudja csak elvinni, ennyi idő kell a munkálatokhoz. Gumicserét a kinti garázsban kérhet!
Sorolom fel neki az alap lehetőségeket, persze ezektől eltérő egyedi kívánsága lehet, szinte mindent tudunk vállalni. Ezután visszatérek a kocsi elektronikájának felülvizsgálatához, a négykerék meghajtás ellenőrzéséhez valamint a fékek állapotának felméréséhez.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 7th Január 2017, 20:58


Nézzük csak elég sűrű napjaim voltak, hiszen volt egy kisebb akcióm nem rég, amiből haza vittem egy kóbor sérült ebet. Elláttam, mondhatni megmentettem az életet, majd a hálátlanja minden szó nélkül lelépett. Nekem mi maradt? Káosz, vita, düh, vita, aggodalom, vita, dühkirohanás. Szép is az élet ugyebár.
Első vitám anyámmal volt, hogy még is, hogy gondoltam, hogy egyedül merem hagyni azt a kóbor ebet, ha már haza hoztam. Mondhattam én bármit is neki, hogy én megtettem mindent, alkut kötöttem vele, azt mondta nyugton marad. Erre tessék, csak tetőzni a fejem felett a bajt.
A második vitám akkor következett, amikor Dimitri is megtudta az esetet. A parázs vitának az lett a vége , hogy elhúztam otthonról jó messzire. És ezt is kinek köszönhetem? A válasz igen egyszer, a hálátlan kóbornak.
A harmadik vita pedig akkor jött fent említett mind két féllel, amikor hajlandóságot se mutattam arra, hogy utána se akarok nézni él e még az a kivert kutya. Végül még is mit kell tennem, mert parancsba kaptam? Megkeresni, de isten engem úgy segéljen nem fogja megköszönni se azt, hogy lelépet, sem azt, hogy most mehetek én utána.
Először is elmentem dolgozni, majd szépen az őrsön utána kerestem Mister Lelépő Hudininek, hogy merre is találom meg. Amint meg volt a cím már mentem is, mint akinek sürgős dolga akadt hirtelen más hol, ami valahol igaz is volt. Mivel nem volt kedvem öltözködni, így maradt a városi, és munkahelyi viselet magas sarkúval, szűk miniszoknyával, blézer, és kabát.
Szépen leparkoltam a szerviz előtt, majd beljebb andalogtam szépen. A kis drágát először megpillantva megkönnyebbültem, mert ezek szerint él, viszont már is utat talált magának a düh, hiszen át lettem verve- Pedig én aztán tényleg fűt fát megígértem neki. A szobámtól kezdve, a vetkőzésig mindent, de ezek után lehet, hogy meleg az ipse.
Odaálltam a kocsi mellé, ami mellett feküdt, és még csak ki se tolta alóla a képét.
- Fejre vigyázni- szólaltam meg, de ugyan akkor már rég mozdult a kezem is , megragadtam a lábát, és kirántottam, hiszen úgy is gurul. És úgy helyezkedtem el szépen, hogy amikor kiérkezik a cipőm orra épp a legérzékenyebb pontja felett álljon meg, amit szépen rá is engedtem, amikor a lábamnak ütközött.
- Illik egy hölggyel így bánni? – néztem le rá kérdőn.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 8th Január 2017, 11:52


Miryana N. Romanov
Kezemben egy 10-es kulccsal éppen megszorítok egy csavart, amikor felcsendül a hang. Azonnal felismerem, villámcsapásként ér, de mielőtt válaszolhatnék vagy akármi mást reagálhatnék neki, ő megragadja a lábam, érzem, aztán a húzásra elindulok kifelé a kocsi alól. Menet közben ijedten elejtem a kulcsot, az hangos csörömpöléssel a földre pottyan. Fagyott grimasz ül ki az arcomra, úgy kerülök a szemei elé, magam elé téve mindkét kezem. A helyzet kényelmetlen, főleg mert a golyóimon van a cipője talpa, ráadásul még fogja az egyik lábam is. Maga a szerelőpadka meg gurulós fajta, könnyen ellökhet Kínába is akár.
- Aranyom, teljességgel igazad van! Megmagyarázom! Lennél szíves?
Azért rimánkodom hogy elengedjen és ne veszélyeztesse leendő gyermekeink életét, no meg semmi kedvem a túloldali fallal karambolozni. Érthető miért izzadtam le hirtelen ettől az egésztől. Most a körülöttünk lévők mind minket figyelnek, a munkatársaim jót mosolyognak rajtam, halk kacagást hallani a háttérben. Csendben tűröm a megaláztatást arra várva hogy pozitívan reagáljon a kérésemre, tekintve mennyire nem illik ez ide és azért annyira nem szúrtam ki vele amiért így kellene büntetnie.
Amint elenged, hálásan magam elé emelem kezeimet mint ahogy mások imádkozni szoktak, de ez most csak neki szól, köszönetképp. Vigyorom szélesre kanyarodik közben, ugyanakkor nem állok fel még, nemes egyszerűséggel vissza gurulok az autó alá, hogy befejezzem a félbehagyott munkát. Meghúzom a csavart, aztán ismét kigurulok. Most állok fel, hanyagul az autó tetejére támaszkodva farkas szemet nézek ezzel a nőstény ördöggel.
- Mély nyomot hagytam benned? Mi ilyen sürgős?
Idő közben a nézők lekoptak, visszatértek a napi rutinhoz, az ügyfeleknek meg amúgy sem vagyok én ennyire érdekes. Úgyhogy a flörtölést pimasz módon megejtem, majd lépek felé annyit, hogy ő kerüljön háttal a kocsinak, én meg elé.
- Legnagyobb sajnálatomra, ott kellett hagyjalak. Aznap délután valóban kihajóztam.
Fordítom komolyra a szót, közben akár egy a prédáját leterítő ragadozó, úgy támaszkodom neki a kocsinak a másik kezemmel, elzárva a menekülési utat. Persze amilyen örökmozgó és szadista, simán szabadulni tud tőlem, ha akar.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 8th Január 2017, 20:09


Mérges voltam, és nos talán kicsit akartam, hogy fájjon neki. Megérdemli, faképnél hagyott. Még csak egy üzenetre se volt képes, hogy hello élek, ne izgulj, nincs para. Nem lesz családok közötti perpatvar, mert kinyiffantam majd nem.
- Aranyod a térded kalácsa- engedtem le kicsit a lábamat, de azért még se annyira, hogy kárt tegyek benne, de azért még is érezze a törődést. Nem igazán érdekelt, hogy minket figyelnek, vagy épp kinevetik, megérdemli ezt is. Kinézem belőle simán, hogy nő csábász, és azt veszik alapul, hogy lelépett egy egyéjszakás kaland után, a nő meg utána jött. Jobban belegondolva, nem is érdekel, hogy ki mit gondol. Elintézni valónk van, és kész.
Végül elengedtem, de azért még nem végeztem vele. Ilyen könnyedén nem fogja megúszni a dolgokat. Engem nem lehet így faképnél hagyni, főleg amikor tétje is van az egésznek. Jelen esetünkben a szaros életének. Ha lenne nálam most egy tű tutira beledöftem volna. És mennyire élveztem volna, ahogy jajgat.
- Hagytál a francokat, szó szerint ott hagytál. Leléptél, egy cetlit se hagytál hátra. Szerinted mit kaptam én ezért? – és még van képe visszamászni a kocsi alá,amire mérgesen csak morogtam egyet. Már épp azon voltam, hogy újra kiráncigálom, de kicsit se kedvesen, amikor végre hajlandó volt onnan kimászni.
- Mindig csak a munka mi? – néztem rá dühösen.
- Legalább annyi lett volna benned, hogy oda csörögsz, hogy élsz cseszd meg – folytattam a dühöngésemet, aminek most Őfelsége volt a célpontja.
- Mert az fontosabb volt, mint a szaros életed, gratulálok hozzá – láttam, hogy mire készül, és hagytam. Gondolja csak azt, hogy szépen csapdába ejt , és majd ki flörtöli magát ebből a helyzetből. Ma rossz lóra tett.
Szépen neki dőltem a kocsinak, még kicsit domborítottam is, mert ha már lúd, akkor legyen kövér.
- Azt hiszed ezzel a hízelgéssel majd kidumálod magadat? – néztem rá kíváncsian. Mozduljon csak rám, meg van neki engedve. Legalább, ha közelebb jön, akkor simán el tudom érni a célomat, és annyira feltűnőek se leszünk. De azt garantálom, hogy meg fogja még bánni azt a napot, amikor keresztezte az utamat, és még kalamajkát is okozott.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 10th Január 2017, 18:41


Miryana N. Romanov
- Igen, sok a meló.
Vágom rá a kérdésére egyből, közel húzódva hozzá. Valahol szórakoztat hogy ennyire a szívére vette a történteket, valahol meg elkezdtem restelni magam ezért. Legszívesebben maradtam volna, persze ő ezt nem tudja és talán már el sem hinné ezek után.
- Sajnálom. Mivel tudlak kiengesztelni?
Csillogó tekintettel figyelem az apró rezdüléseit, a hangjából egyértelműen kihallottam hogy nem lesz ez ilyen egyszerű, de eszem ágában sincs kidumálni magam. Sok mindent nem tudnék mondani, hazudni meg nem fogok, még ha menne is. Ha csak egy kalandról lenne szó, de tudom én is miért jött ide, amellett hogy aggódott értem.
- Ha hiszed, ha nem, jól vagyok. És igen, fontos volt.
Remélem ez megnyugtatja annyira, hogy ne azon agyaljon mikor robban ki a családjaink közti háború, mert ez nem fenyeget. Kihúzom magam közben, láthatja rendben vagyok, leszámítva a seblázat meg a rakás fájdalomcsillapítót, amit a reggel bevettem. Ettől vagyok enyhén kótyagos és szórakozott. Finoman felemelem a kezem, érintve az alkarját, lefelé irányítom.
- Vacsora a hajón? Csak te meg én? Ma?
A csuklójánál megállok, mármint tudom hol a határ, most csak a szemem meresztgetve figyelek rá, de úgy vélem ha eddig nem lökött arrébb, most már nem fog.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 15th Január 2017, 19:55


- Sejtem mennyire- morgolódtam az orrom alatt. A pasik miért nem képesek azt felfogni, ha egyszer megsérülnek, akkor ne ugráljanak, és menjenek a saját fejük után?
- Tudod a sok meló egyszer a végedet okozza, ha nem figyelsz oda, és léptem nyomon nem tartod be az orvosi utasítást. Vagy a vendéglátással voltak gondjaid? – kérdeztem kíváncsian, mert abba aztán végképp nem volt semmi kifogásolható, főleg, ha az ajánlataimat is nézzük.
- Kiengesztelni? – nevettem el magamat.
- Gondolod menni fog? Szerinted más nem tette már meg? Hiszen ajánlottam neked több dolgot is, hogy maradásra bírjalak, de végül egyedül hagytál, és hát vadászok jönnek, mennek, mint ahogy te is- pimaszul rávigyorogtam. Nem érdekelt igazán, hogy értelmezi a szavaimat, de remélhetőleg a veséjébe talál. Elég sok mindent ajánlottam neki, és a fene se bánja azt, ha úgy érti azokat az ajánlatokat más kapta meg, és aratta le.
- Hm, jól vagy- ismételtem meg a szavait, és ízlelgettem őket. Játszik a kezemmel,miért ne szállnék be ebbe a játékba. hol is volt az a sérülés? Hm…
- Tudod, akármennyire is fontos volt az a dolog- húztam a mellkasára a kezemet, és közelebb hajoltam hozzá, hogy a fülébe suttoghassak.
- Azért annyira még se lehet az, hogy az életeddel játssz, amiért én vagyok, vagy is voltam a felelős akkor, és kétlem, hogy jól lennél, vagy tévedek?- és igen, közbe megtaláltam azt, ahol volt az egyik sebe, amire most szépen kis nyomást gyakoroltam, csak hogy érezze, hogy mennyire is van jól.
- Nos, jól vagy? – néztem kíváncsian. Élveztem e a dolgot, hogy kicsit szadizom? Naná. Nem tehetek róla, anyám is megmondta, hogy igen vegyes neveltetést kaptam, és ez most inkább az apai, mint az anyai.
- Hajón? – nevettem el magamat.
- Nem azzal vitorláztál el épp előlem? Tudod saját szoba, vetkőzés, és hasonlók, de te egy hajót választottál, most még is oda vinnél. Ejnye- közben abba hagytam a sérülést piszkálását, mert azért nem akarom én kínozni.
- Tudod, miattad kisebb családi vihar alakult ki, aminek több véglete is lett. Az egyik az, hogy most itt vagyok, bár gondoltam arra, hogy belógok hozzád a birtokra, és ott leplek meg , de a végén félre értették volna az embereid, és bumm kész a családi háború, mi meg játszhatjuk Rómeót és Júliát, de egyik se a zsánerem- tovább suttogtam a fülébe, és meghagytam a kettőnk közt lévő kis távolságot is.
- Tudod, én olyan lány vagyok, aki egyszer tesz csak ajánlatot. Azt pedig elszalajtottad, a vacsora pedig édeskevés lesz- továbbra is suttogtam, de már kevésbé durva hangnemben, sokkal inkább igyekeztem átmenni az anyai neveltetésre, vagy is az érzékiségre. Fájjon csak a feje, hogy mit hagyott veszni.
- Milyen ajánlatod van még ? – néztem rá kíváncsian.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 17th Január 2017, 10:05


Miryana N. Romanov
Kapok én hideget, meleget tőle. S bár felvezeti nekem hogy mások kiengesztelték, ha így van ő akkor is rám dühös, tehát még sincs így. Ha nem lenne az, nem lenne itt.
- Szívem, ha ez igaz, miért vagy még itt?
Kérdezek vissza pimaszul, kaján vigyorral, igaz ez másodpercek alatt lelohad, felváltja a fájdalmas évődés, ahogy egyre közelebb húzódva hozzá, elkezdi a sérülésem piszkálni. A fájdalom kis hullámokban cidrizik oda vissza, még sem távolodom el tőle, amíg meg nem nyomja.
- Az Istenit!
Tör fel belőlem, fájdalmamban kicsit hátrébb húzódom tőle.
- Persze!
Vágom rá a kérdésére egyből, de amíg még a fejemhez vágja a többi mondanivalóját, túlképp megszenvedem azt a pár percet. Azért most is kihúzom magam és a járgánynak dőlve erőltetettebb mosollyal figyelek, küzdve a szédüléssel. A Rómeó és Júlia történet nekem sem jön be, nem is tudom miért hiszi hogy ez érdekel, úgyhogy egyetértően bólintok, a többit megpróbálom értelmezni. Teljes ellentmondás az egész, mert ennek ellenére itt eszi a fene a műhelyemben.
- Már beszéltem Dimitri-vel, pár nap múlva találkozni fogunk és megvitatjuk a családok közt felmerült nézeteltéréseket, úgyhogy emiatt ne fájjon a fejed.
Komolyra fordítom a szót, tekintve hogy egyértelműen közölte velem leginkább ez idegesíti és nem az hogy leléptem mellőle. Nem mintha valami is lett volna köztünk a flörtölésen kívül, de nagyon úgy tűnik a szívére vette, annyira élesen kihangsúlyozta hogy ő csak egyszer tesz ajánlatot.
- Nem is tudom, gondoltam végig töcsköljük az estét, de ha nem hát nem. Mással nem szolgálhatok!
Jelentem aztán ki széles mosollyal az arcomon, egyszer rákacsintva, majd ellépek mellőle. Igazából ha nagyot hibáztam, azt most úgyse tudnám kijavítani, és hiába is bánkódnék miatta a továbbiakban, akkor ezen még dolgoznom kell. Annak meg nem látom értelmét hogy itt vissza mondogassak neki, mert a vaj az én fülem mögött van, emiatt illene bocsánatot kérnem. Felveszem a szerelő dobozról a koszos rongyot, megtörlöm benne a kezem, majd megfordulva megvonom Miryana felé a vállam.
- Más egyebet nem tudok mondani, mint hogy sajnálom.
Hangom mély tónusából kiérződik, most nem viccelődöm, komolyan vettem az előbbi szavait.
- Bocsáss meg.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 9th Február 2017, 19:19


Nevetnem kellett a kérdésén, és így is tettem. Még jól is esett, főleg abban a reményben, hogy azért még egy kicsi betalálok neki. Nem feltett szándékom megkínozni félreértés ne essék. Csak jól esik, és jól szórakozom.
- A válasz igen egyszerű, hogy megbizonyosodjam arról,hogy tényleg jól van. Nem készülsz meghalni, és hasonlók. Tudod a családi béke forog kockán, és itt nem a két család közöttiről van szó, bár arról is. Nem szokásom pasik után futkosni, akik lepattintanak, de a te esetedbe ez különleges, már – már parancsértékű.
Azért jöttem, hogy megnézzem él e vagy hal. Miután Dim megtudta mi történt, a kis vitánk után, ha az ordítása nem is volt parancsnak hangzó, valahol még is az volt. És mint hűséges katonája, ha úgy tetszik követnem kell azokat. És azért bevallom engem is érdekelt a kámfort játszó vendégem hogy léte.
- Csak nem fáj? – kérdeztem színpadiasan, majd abba hagytam a piszkálását.
- Tudod szerencse, hogy egybe vagy. Értem én, pasi vagy, keményfából faragtak, de az istenedet, csak pár nap telt el, te meg virgonckosz, meg kirándulgatsz, dolgozol. Szerinted meddig tart egy sebnek, hogy felszakadjon egy nagyobb erőfeszítéstől? – kicsit szemrehányóan kapja a dolgokat, de nem igen érdekel.
- Ki mondta, hogy csak emiatt fáj a fejem? Tudod milyen fejmosást kaptam én? Nem szóltam időben, mert másik családdal dolgoztam. Nem szóltam időben, amikor ez a másik illető megsérült. Nem szóltam időben, mert hazavittem egy kóborló kandúrt, aki aztán lelépett sérülten. Szerinted mennyire fájt nekem a saját vitám után a fejem? – kérdőn néztem rá. Azért ne gondolja már, hogy csak körülötte forog minden. Nem kicsit fájt nekem ez a kis kalandja. Épp,hogy teljesen nem borult fel a családi békét, bár ez azért nem ezen múlik teljesen, de akkor is. Nem tudom náluk mit szóltak volna , ha ellenkező történt volna az eset.
- Tudod gondoltam rá mikor a szobámat ajánlottam, de azóta nem is igen jutott ez eszembe- azért nem eszik olyan forrón a kását. Tény, hogy izgatja a fantáziámat, de azért pipa is vagyok rá. Kicsit meglepett, amikor ellépett. Azt hittem be fog próbálkozni, hogy na akkor lássuk, vagy valami, de helyette inkább a koszos rongyát fogta meg. Ha neki az kell, én nem ellenkezem.
Szép nagy szemekkel nézek rá, amikor elnézést kér. Kicsit még talán meg is sajnáltam, de csak kicsit. Ellöktem magamat a kocsitól, hogy közelebb lépjek hozzá.
- Bocsánatkérés elfogadva, de tegyük szépen mellé, hogy legközelebb hallgatsz az okos szóra, és nem kavarod meg nekem a családi, meg a lelki békémet. Isten bizony, ha a mi családunkba tartoznál olyat kaptál volna, hogy a fal adja a másikat.
Ami tetszett, hogy végre abba hagytuk a hülyeséget, és komolyra váltottunk.
- Otthon neked nem szegi senki a fejedet, hogy ha épp hülyén viselkedsz? – néztem rá kérdőn. Annyira nem ismerem a családjukat. Az ilyen dolgokkal mindig a családfő foglalkozik. Én annak a közelébe se vagyok. ÉS van munkám bőven mindig. Szép is ez a két élet, amibe vagyok, de ugyan akkor fárasztó is.
- Béke? – nyújtom felé a kezemet.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 19th Február 2017, 10:35


Miryana N. Romanov
Örülök neki hogy a bocsánat kérésem elfogadva, annak viszont nem, amikor megpillantom a foltokat a karján. Hoppá. Valószínűleg összekentem, még nem vette észre, ahogy én is csak most. Sandán körbetekintek, miközben még a fejmosást kapom. Odamenjek és töröljem le? Vagy hagyjam úgy, majd észreveszi? A kérdése kizökkent ebből az állapotból.
- Szívem, nekem egyedül Eric szokta a fejemet szegni, de ő sem úgy ahogy gondolom hogy te gondolod. Bár valamilyen értelemben sokkal rosszabb.
Megint oda lépkedek mellé, a kezemben még a rongy és nagy szemekkel pislogok hol rá, hol a karjára. Nálunk most én vagyok a családfő és ha az öcsém nem volna, akkor senki sem szegné a fejem. Vagy azért mert nem merik, vagy azért, mert nem érdekli őket mit csinálok. Most viszont ideje letörölni azt a foltot, úgyhogy kedvesen az ő karja felé nyújtom a karom.
- Ezt letörlöm, ha tudom. És béke!
Közben magam elé rakom a bal mutatóujjamat, nehogy pofán vágjon, felhívom a figyelmét rá, most teljesen másról van szó. Koszos a karja és ezért sem viszonzom a kézfogást. Még jobban összekoszolnám. Csak nem fog félrelökni és akkor néhány mozdulattal próbálom letörölni róla. Igazából az én kezemről sem jött le, így az ő karjáról sem fog, ami miatt egy idő után megállok a dörzsöléssel. Három le-fel mozdulat és kifújom a levegőt.
- Nem jön le! Menjünk, mossuk le, van hátul szappan!
Vigyorgok rá mint egy eszelős, majd eldobom a rongyot, egyenesen ráhuppan a szerszámos láda tetejére, én meg sarkon fordulok. Elindulok a kocsik és az alkalmazottak között, utat mutatva neki.
- Szóval gondoltál rám?
Kezdem megint az évődést, mert hát ha nem pedzegetem a dolgot, még a végén tényleg lepattint. Kicsit lassítok, hogy mellém érjen, ha meg ő gyorsítani akar mintegy szabadulva tőlem, akkor én is megszaporázom a lépteim, csak hogy egymás mellett haladjunk.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 19th Február 2017, 20:44


Csak mondom a magamét ő meg mintha nem is figyelne rám. Össze visszanézelődök, hát komolyan, még ilyen embert. Isten bizony mindjárt behúzok neki egyet hátha akkor figyel rám. Most tényleg arra hajt, hogy megüssem? De most tényleg? Férfiak, miért tudnak ilyen kiakasztóak lenni? Komolyan ilyenkor bánom, hogy nem apám nevelt teljesen, mert akkor nem aggódnék annyit , mit se törődnék azzal, hogy egy másik családfő él e vagy sem. De mivel anyámmal felesbe neveltek, így meg van bennem az ő jelleme is. De mondhatjuk úgy is, hogy van szívem, nem úgy mint apámnak. Lehet, hogy volt neki is, de jól elrejtette.
- Értem- válaszoltam röviden, mert ki is ment a fejemből, hogy náluk emlékeim szerint talán kisebb a család, mint nálunk. Ez kicsit szomorúsággal töltött el.
- Akkor lehet sűrűbben kellene a körmödre néznem- vigyorodtam el. Ha már mástól nem kapja meg a magáét, hát tőlem megkaphatja.
- És miért rosszabb? Vagy melyik? – néztem rá kíváncsian, miután visszaváltottabb a komolyabb dolgokra.
Néztem, hogy megint mit szeretne, nem most nem igazán értettem. Most nem évődtünk egymással, komolyan beszélgettünk. Vagy ennyire megbántottam volna azokkal, amiket mondtam neki? Anyám mindig mondja, hogy olykor ugyan befoghatnám a számat, és inkább gondolkodás után szólaljak csak meg. Lehet , hogy most is azt kellett volna? De , ha egyszer mérges voltam rá, akkor mit csináljak. De most meg mit akar? Néztem, és nem értettem a mozdulatai sorát, addig, amíg a szeme oda vissza nem cikázik a karom, és a szemem között. Mit nézhet? Így magam is a karomra néztem, ahol olajfoltos voltam.
- Mondhatom szép – nevettem el magamat, és hagytam, hagy próbálkozzon a tisztogatásommal.
- Ide jövök szépen , tisztán, mérgesen, és most távozhatok koszosan, és nyugodtan – vigyorogva néztem rá, amikor közölte, hogy nem jön le.
- Erre? – néztem kíváncsian rá, amikor mutatta nekem az utat, és készségesen mentem utána. kicsit furcsa volt így ,főleg a vitánk után. Csendesen ballagok mellette, de ő persze, hogy nem tud csendbe lenni.
- Hogy gondoltam e? Nos, a fene majd meg evett, hogy élsz e vagy sem – szépen töredelmesen be is vallottam neki az igazat. Elég veszteség ért ahhoz, hogy aggódjak , még akkor is, ha nem eléggé ismerem. Apámat már elveszettem, és vele együtt a testvéremet is. Ha nem is emlékeztet rájuk, ha nem is ugyan az, hanem is családtag. Még is csak egy vadász ebben a tetves világban, ahol próbálunk egyenesbe jönni.
- Legalább jól szórakoztál miután leléptél? – néztem rá kíváncsian, és közbe megérkeztünk, de hová is? Mosdó, iroda, vagy mi is ez pontosan?
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 21st Február 2017, 18:21


Miryana N. Romanov
- De még mennyire!
Vágom rá rögtön az elhangzott kérdésre, egyúttal nyitom is neki az ajtót, egy határozott előre lépés keretein belül. Lenyomom a kilincset, belököm az ajtót, majd készséggel oldalra állok hogy elférjen mellettem.
- Kincseket találtunk egy közeli barlangban.
Halkabban mondom ezeket, miközben elhalad mellettem és a vérszívás sem maradhat el. Ennél sokkal forgalmasabb napom volt, amire biztosan nem kíváncsi, kiemeltem a lényeget.
- Én is gondoltam rád, majdnem felhívtalak. De most már jobban örülök annak hogy itt vagy.
Összeszorul a gombóc a torkomban ha arra gondolok, mennyire vele akartam lenni amikor szinte rám parancsolt, ehelyett tartottam magam a lebeszélt programhoz Jackson-nal. Nagyra nyílt szemekkel pislogok utána, ez már kissé sóvárgó nézés a részemről, tudom én nagyon jól mit vesztettem, ezért is telepedik ránk a percnyi csend, míg becsukom az ajtót. Akárhogy nézem ebből úgyse keveredtem volna ki jól, de legalább béke van, amiből még bármi lehet. Egy kisebb, nagyjából 30 négyzetméternyi alapterületű részen vagyunk, ami tele van vécékkel, mindegyikbe ajtó nyílik, illetve a fal mentén a mosdók. Minden kagylónál van egy speciális szer is (ultra derm), amivel le lehet mosni az olajat. Jelenleg csak mi tartózkodunk bent.
- Ha nagyon nem jön le, akkor már csak a fáradt olaj segíthet.
Odalépek az egyik kagylóhoz, megengedem a vizet és ledörgölöm a kezemről a koszt. Nekem leszedi, úgyhogy remélem neki is. Sokszor odanézek, így csak kibuggyan az előbbi meghívás, egy kacsintással társítva. Most nem néz minket senki, nem kell tennie-vennie magát. Őszintén kikosarazhat megint, avagy elfogadja. Utóbbit akarom kicsikarni belőle.
- Komolyan áll a vacsora a hajón. Csak te, meg én.
Mély hangon búgva közlöm vele és mellé mutogatok a még vizes kezeimmel magam és közte.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 25th Február 2017, 19:48


Nem tetszik ez a de még mennyire. Jó semmi közöm a pasihoz, de jelenleg úgy vagyok vele, mint A Kisherceg a rókájával. Hazavittem, felelős vagyok érte. Lehet sok volt mostanság a kellemetlen meglepetésekből, és valahogy nem vágyom arra, hogy egy másik család fejének a halálát a nyakamba varrják? A franc se tudja. Lényeg, hogy jól van, csak ne lenne ennyire önelégült a kincskeresése miatt.
- Akkor ezek szerint tényleg megérte – csóváltam meg a fejemet, és közben bearaszoltam amerre mutatta, ha már volt olyan kedves és összekent. Bár ezt kétlem, hogy szánt szándékkal vitte volna véghez. Ez tényleg csak a véletlen műve volt, nem úgy, mint a saját kis akciója a múltkor.
- Legközelebb ne legyél rest és emeld meg azt a kagylót, mert több kellemetlenséggel kevesebbet tudhatnék a listámon – húztam el a számat, hiszen azért szép kis családi kalamajka alakult ki nekem otthon. Igaz, így még lehet olcsóbban megúsztam, mintha a saját szobámba ápolgattam volna. Attól lehet Dimitri akadt volna ki, és éjjel nappal valamelyik szófogadó őre őrt állt volna. Nem is tudom, hogy melyik opció lett volna jobb.
Elég kis helyiségbe sikerült bejutni, ráadásul minden szempártól rejtve. Most vajon újra be fog próbálkozni?
- Vagy majd lekopik a sok fürdéssel – vigyorogtam rá, és néztem, hogy most akkor újra megpróbálkozik eltüntetni az ujjai nyomát. Állok, és várok türelmesen, látom, hogy többször odanéz. Én meg erre gonosz módon hátamat a falnak támasztottam, , hogy kissé domboríthassak. Azért bevallom, jól esik szurkálni.
Viszont meg lep, hogy újra feldobja a vacsora ötletét. Most mit mondjak erre? Ha nemet mondok, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy megsértem, és akkor a fene se tudja, hogy hozzuk rendbe a családok közötti kapcsolatot, főleg a kommunikációt. Ha meg igent mondok, akkor lehet, vitázhatok megint Dimmel egy adagot, meg egyensúlyozhatok a határ vonalon, hogy szabad, vagy nem szabad vele tényleg kikezdenem, mert valljuk be, hogy ez a sok húzzuk egymás agyát előbb utóbb berobban.
Most meg ez a pár perces kínos csend ülepedik rám, úgy, hogy valamit választanom kell.
- Rendben, de szigorúan üzleti vacsora lesz, majd egyeztetek Dimmel – vagy legalább is megpróbálok, és akkor talán sikerül megtalálnom az aranyközép utat.
- Megnézzük, hogy lejön e, vagy tovább bíbelődsz azzal a ronggyal? - nézek rá kíváncsian.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 26th Február 2017, 10:59


Miryana N. Romanov

- Nem! Ez a cucc leszedi.
Mutatok a kézmosó melletti ultra derm-re. Én már lemostam a kezemet, nem értem ő miért nem. Aztán leesik hogy megint szórakozik velem. Ejnye! Ott domborít a nőstény ördög és arra vár, hogy odamenjek. Jó!
- Rongy?
Tekintek a kézszárítóra bambán, ahová a kezemet dugtam, majd amint kész vagyok odalépkedek mellé.
- Aranyom, azt már eldobtam.
Ha jól emlékszem és nem sült még ki teljesen az agyam tőle, akkor a kocsinál otthagytam a szerelő dobozon. Elképesztően meg tudja keverni a gondolataimat.
- Persze, szigorúan!
Szerintem ezt ő sem gondolta komolyan. Vagy így próbál hárítani, csak tudnám mit, mert akkor nem kellene itt tennie vennie magát..megint! Odaérek hozzá, nekitámaszkodom a csempének és közel húzódva hozzá, felfelé emelem az orrához a tisztítószert. Szóval amit mondott az úgy pattant le rólam, mint a labda a kapufélfáról. És gátlástalanul folytatom amit elkezdtem.
- Bemutatlak neki, köszönj szépen!
Búgom halkan a fülébe aztán biztatóan és egyben cukkolva mosolygok rá.
- Azt akarod hogy én szedjem le?
Még mindig ott a kezemben a cucc, csak el kell hogy vegye, de ha sokat hezitál, még a végén tényleg megmosdatom.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 26th Február 2017, 15:57


Kíváncsian néztem, ahogy a szerre mutat. Most azt gondolta, hogy én magamnak fogom majd lemosni? Nem jött össze a dolog, és rosszul gondolta. Ha már összekent, akkor tisztogasson csak le.
- Úgy legyen, a végén még a bátyámmal találnád magadat szembe, amiért rajtam maradt a kezed nyoma – elégedetten vigyorodtam, és domborítottam tovább. Nem is tudom úgy igazán, hogy mikor esett jól valakivel ez a macska egér játék. Igaz mondjuk az is, hogy nem sokszor van rá alkalmam, mert amikor el is engedem magam, akkor is csak piff paff, buli itt, majd egy kocsi hátsó ülésén, vagy egyéb egy alkalmas helyen. Semmi cicázás, csak szükséglet kielégítés. Talán pont ezért izgatja a fantáziámat ez a dolog vele, mert ő tudja ki vagyok, és mire vagyok képes, mit rejt a világ, és nem kell előtte titkolózni. A titkok olykor gyilkosak tudnak lenni.
- Rongy? Passz, nem tudom merre van – ujjammal a falon doboltam, vártam szépen türelmesen.
- Akkor megegyeztünk, már csak a helyet és az időt kell kitűzni – mintha valami fontos eseményről beszélnénk, pedig nem az. Egy vacsora lesz, ahol beszélgetünk, és megpróbáljuk közelebb hozni a két családot nem?
Néztem, ahogy közelít, ahogy mellém támaszkodik, majd ahogy az orrom alá dugja a szeres rongyot.
- Te most a rongynak mutatsz be? – néztem rá kíváncsian, és kicsit elhúztam az orromat, mert zavart a szaga a szernek. Viszont a mozdulat igaz apró volt, de még is annyit változtatott a fennálláson, hogy a hátamat még jobban neki nyomtam a falnak, a csípőmet pedig előre, így kissé közelebb kerültünk.
- Még szép, ha már összekentél, és rajtam maradt a koszos mancsod nyoma, akkor ennyivel tartozol, hogy szépen el is tünteted – kicsit oldalra billentettem a fejemet, és úgy néztem rá miközben szépen mosolyogtam. Éreztem, hogy pezseg a vérem ettől a kis játszadozástól. Vajon mi lett volna, ha ott marad, és tényleg a szobámba kerül? Kicsit túl sok a ha, és a de, na de akkor is. ÉS tessék, egy újabb.
Akaratlanul is eszembe jutott a fenn álló helyzetből, hogy vajon mikor is szexeltem egy mosdóban? Vagy kivel is? Az tuti, hogy hasonlóan falhoz voltam szorítva, és igen gyorsan történtek az események. Nem pedig , mint most, amikor is oda visszacikázik bennem a józan ész karöltve a vággyal, hogy milyen lenne vele. Vagy , hogy szabad e , vagy tiltott gyümölcsnek számít. Vajon mit tudat? Megannyi kérdés, és nincs válasz, pedig itt állunk valaminek a küszöbén, amit nem tudok megnevezni , mert nincs mit megnevezni. Vajon csak a kíváncsiság hajt, vagy a testi vágy? Mostanában nem figyeltem az e fajta szükségleteim kielégítésére mivel elég sok családi dráma, és vita bontakozott ki. Ráadásul sokáig terepre se mehettem ki. Erre tessék első alkalommal beléje botlom. És ha azt nézzük a múltkori kis murik adta feszültséget se tudtuk még levezetni.
Így is elég kusza minden, de ha most engedek, akkor lehet az kuszál össze mindent, meg ha nem ,akkor meg az. Hogy gondolkozzon így az ember józanul?
- Nos mi lesz? – kérdeztem kíváncsian, és jó mélyre eltemetettem a gondolataimat, amik kuszábbak jelenleg minden másnál.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 26th Február 2017, 23:00


Miryana N. Romanov

Az ultra dermes flakont emelgetem, erre megint a rongyot keresi. ~milyen rongynak?~ Már az is megfordul a fejemben hogy engem hív rongynak, aminek még volna is értelme. ~az előbb mondtam hogy eldobtam~ Kezdem úgy érezni hogy mind a kettőnknél szépen köszönt a józan eszünk és távozott, azért akar a rongynak bemutatkozni. Az enyém is valahol félúton pedálozik az ajtó másik oldalán.
- Dehogy, te butus.
Gondoltam letekerem a kupakját és öntök a kezébe, de szigorúan ragaszkodik ahhoz hogy én mossam le. Persze ez a folyamat azonnal elfelejtődik, amikor nekem dörgölődzik, mintha direkt húzni akarna ezzel is még jobban.
- Nah, jó.
Elérzékenyülve karolom át a derekát, azonban a karja helyett az arcát figyelem. Olyan közel vagyunk egymáshoz, egyre hevesebben ver a szívem ahogy az illata körbelengi az arcomat, egyszerre homályba vész a külvilág kettőnk körül.
- Menjetek szobára!
Dörren egy karcos mély hang, ami kellőképpen kizökkent és ekkor tudatosul, hogy még mindig a mosdóban vagyunk. Szerelőruhába öltözött, tagbaszakadt fazon viharzik el mögöttem, bár én meg erre a robbanásszerű változásra eltávolodom Miryanatól. Bemegy az egyik üres klotyóba és magára zárja az ajtót, de ezután megint nyílik a mosdó ajtaja és újabb munkás jön be rajta. Ilyen az én formám. Pedig csak egy perc kellett volna még, egyetlen percecske. Erőt veszek magamon és intek neki.
- Mutasd a kezed!
Lecsavarom a kupakot, öntök egy kicsit a jobb kezembe, a ballal meg finoman megfogom az övét, hogy aztán hamar ledörgöljem róla az olajat. Leszedi, utána még vízzel és kézmosóval lemosom neki, mert ennek a szernek is megvan a furcsa szaga.
- A hely legyen a hajóm, az idő pedig ma este. Érted menjek?
Miután befejeztem amit csinálok, elengedem a kezét.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 28th Február 2017, 20:37


Nem tudom , hogy milyenek az alkalmazottjai, de csodálkozom ,hogy még senki sem nyitott ránk, vagy jött kíváncsiskodni. Mondjuk kíváncsi lennék, hogy hány nő jött ide őt keresve. De ez miért is érdekel engem? Nem ezért vagyok itt, hanem azért, hogy meggyőződjem, hogy jól van e.
Ahhoz képest megint itt húzzuk egymás agyát. Most komolyan működik ez a kémia vagy mi? Azt hiszem beszélnem kell anyámmal, mint nő a nővel, mert oké vonzódtam már pasihoz, de azért ennyire nem merészkedtem a játékba. Csak elvettem, amit akartam és kész, de ezt a macska egér játékot most élvezem. A szórakozás pedig kell.
Hm, szerinte butus vagyok? Na szép mondhatom. Erről beszélhetnénk, hogy ki is a butus, és ki viselkedett bután. De nem megyek bele újra, hiszen már keresztbe kasul áttárgyaltuk.
- Nem vagyok butus Butus- vigyorogtak rá, mint a tejbe tök. Gonosz vagyok? Lehet, de élvezem. Rég élveztem egy játékot ennyire, még akkor is ha ebből éles helyzet is lehet. Ami be is következett, ahogy megmozdultam, mert közelebb kerülte hozzá. Na, tessék. A végén azt hiszi, hogy kelletem magam. Bár ebbe van némi igazság, de azért nem gondoltam, hogy egy kis mozdulat erre is képes.
Felvont szemöldökkel néztem rá, amikor azt mondta, hogy nah jó. most mi van? Kérdőn pillantottam rá, de a választ gyorsan megkaptam. Keze a derekamra kúszott. Egy pillanatra meglepett, mert oké, hogy húzzuk egymást, de azért egyikünk se lépett ez eddig semmit se. Nem ellenkeztem a mozdulat ellen, csak még jobban hozzá adtam magamat, és a kezem a karján landolt, és azon lépkedett felfelé. Bakker, tényleg ki kell tombolnom magamat, hogy rájöjjek mi a fene van. Kíváncsiság hajt, vagy valami más fogott meg ebben a kurafiban. Vagy tényleg csak azért vagyok ennyire laza vele, mert előtte nem kell semmit sem titkolnom. Azt hiszem ezekre a feltevésekre, és kérdésekre nem a vadász énem fog választ találni, hanem a nő, aki vagyok olykor. Ritkán, de még is elég sűrűn. És akkor ezután mondja valaki, hogy nem bolond vagyok.
A kis légyottunkat, ami kezdett kialakulni, és amibe kezdtem elveszni, és amibe egy pillanatra az ajkam is megremegett megzavarták. Pedig most kezdett csak érdekes lenni ez a kettőnk között futó játék. Elég csúnyán sikeredett néznem a pasira aki bejött. És akkor még nem is zavartatta magát és beült a budira. Jacket meg mintha jéghez ért volna. Hűvös volnék? Nem, nagyon nem, sőt. A franc esne bele. Most volt a legérdekesebb eddig ez a huzavona, erre tessék.
- Szemtelenek a munkásaid – jegyzem meg az orrom alatt, majd hagyom, hogy szépen leszedje a foltot a karomról.
- Köszönöm – mondom Reynek, és közbe szépen elcsórom a rongyot, ami az egyik zsebéből lóg ki, és mivel szabad a mozgásom, mivel szép reppentettek minket, fogom a rongyot és a mosdókagylóhoz megyek, ahol alaposan bevizezem azt, úgy ,hogy folyjék is belőle a víz.
Közben hallom, amit mond, és egyetlen dolgon akadok meg. Értem jöjjön e? A francba is. Most ne komplikáljam túl a dolgokat a női fejecskémmel. Elvileg üzleti vacsora, de ha értem jön, akkor nem tudok csak úgy lelépni, de udvariatlanság lehet visszautasítani. Ha meg értem jön, akkor csak az nem fogja látni otthon, aki nem akarja. Most légy okos domokos, mert ez a vacsora valahogy úgy érzem, hogy nem pont csak a családok közötti dolgokról fog szólni, vagy is arról….mit vegyek fel?
Na ilyenkor utálom a női oldalamat, mert bekapcsol a cica baba gomb fél üzembe, pedig nem vagyok az. De ettől még én is tudok izgulni egy randitól. Most tényleg azt gondoltam, hogy randi? Franc, franc franc….
- Szerintem nem lenne túl jó ötlet – jegyzem meg miközben még mindig a rongyot áztatom.
- Találkozzunk a kikötő parkolójában, és onnan bekísérhetsz – mondom mosolyogva, majd fogom a rongyot, és oda riszálok vele az ajtó elé , ami mögött a kedves munkásunk üldögél, majd nemes egyszerűséggel bedobom azt felülről, amire igen csak kedvesnek nem mondható szavak hangzanak el.
- Azt hiszem itt végeztem is. Hánykor, és melyik kikötő? – néztem Reyre és mit se törődtem a hangokkal, amik még mindig valami morgásra emlékeztettek,és igen csak fenyegetőek voltak.
- ó ugyan már ez csak víz, örülj, hogy nem a késem dobtam be – szóltam már be a mögöttem épp kijövő pasinak, aki elég randán nézett, így most felé fordultam halál nyugodtan.
- Két opció lehetséges vagy beváltod a fenyegetéseidet, de akkor garantálom, hogy golyók nélkül távozol, vagy behúzod füled-farkad, amíg van, és kihúzol a fenébe – közben lenyúltam a csizmámhoz, ezzel kicsit behajolva Reynek, és előhúztam a csizmámból a kicsinek nem mondható késemet.
- Szóval? – néztem rá, majd végig nyaltam a pengémet, amire a pasi elviharzott mellettem, a másik meg ki se mert jönni a fülkéjéből.
- Ez a csaj örült – robogott kifelé én pedig csak nevettem.
- Gyáva féreg, na de hol is tartottunk? Jah igen, hol és mikor? – néztem Reyre kíváncsian, és elraktam szépen a késemet.

Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 3rd Március 2017, 22:26


Miryana N. Romanov
Egészen addig nem értem mit akar a ronggyal a zsebemből, amíg be nem dobja a munkásomnak. Közbeszólnék, de ekkor térünk a mikor és hol kérdésre. Nem akar magának gondot, valószínűleg ezért ne menjek érte.
- Nincs parkoló.
A következő kérdés már rögtön alátámasztja nincs tisztában azzal, milyen kikötőről van szó. Veszek egy mély levegőt, na mert nekem is át kell ezt gondolnom. Közben ők veszekednek egy sort a munkásommal, ami hamar kizökkent. Inzultálja, amiért engem simán feljelenthet, beperelhet, egyebek. Még szép hogy izgatott leszek, amikor a torkához szorítja a kést.
- Na de kérlek, szívem!
Finoman a kést tartó karjára kúszik az enyém, nem szeretném hogy tényleg vérengzés legyen itt nekem. Elnézést kérően pislogok az alkalmazottra, aki fogja magát és elhúz a dolgára, persze szép szavait még hallani távozás közben.
- Ez itt a munkahelyem!
Ez egyből kijózanított, főleg hogy a másik emberem még mindig bent kuksol a klotyón és nem mer kijönni. Van benne igazság, valamiért mindig a dilis tyúkokat találom meg. Ő is az lenne? Elmerengve pislogok körbe, de mivel ismét a mikor és hol kérdés csendül fel, gyorsan visszatérek a bájos arcocskához, mely most úgy vigyorog akár egy eszelős.
- A csónakházunkból mennénk, szóval talákozzunk a birtokon. Molina Úr majd felkísér egy darabon, félúton talákozunk! Este hat?
Elindulok kifelé, nyitom az ajtót, át is kelek rajta, és már odakint fejezem be a mondatom. Rengeteg a munka, a flörtölésünk még ha tart is, a romantika oda, nem is lehetne ezen a helyen, úgyhogy én sem ragozom tovább.
- Biztosan dolgod van még, ahogy nekem is, úgyhogy ne tartsuk fel egymást tovább!
Valahol a terem szélén tartok egy stoppot, mikor is megállok és megfordulok. Úgy érzem ezt sem kellene bonyolítani, még a végén összetapadunk. Előre nyújtom a kezem abba az irányba, amerre kísérni fogom kifelé és ha elindul, úgy követem is.
- Akkor ma este!
Talán egy kicsit még ott maradok a kijáratban, őt figyelve és csak súlyos percek múltán térek vissza a szerelőműhelybe.
Vissza az elejére Go down
Miryana N. Romanov
vadász kiképzõ

avatar

Posztok :
65
Kor :
28
Lakhely :
Romanov birtok
Foglalkozás :
Vadász/rendőrségen asszisztens

Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve: 4th Március 2017, 19:11


Utálom azt, ha megzavarnak a dolgaim közbe. Ezt azért még otthon is tiszteletben tartják, bár igaz kíváncsi lettem volna arra, hogy ha ott marad, akkor is így van e ez. De ez sosem fog kiderülni, azóta meg csak bonyolultabb lett minden. Jó lenne egy kapcsoló a fejembe, ami ilyenkor kikapcsolja azt a lányt, akit anyám nevelt, és maradna az, akit apám. Akkor sokkal egyszerűbb lenne minden, de van egy olyan érzésem ,hogy pont emiatt akarta anyám, hogy ne olyan legyek , mint apám, vagy a fiúk.
Egyelőre haladjunk előre, de amíg nem kapok válaszokat, addig elrendezem a zavaró tényezőket, és nem igazán hatnak meg.
- Ugyan már, csak mókázom – kacsintok Reyre , miután elengedem a pasit. De legalább megjegyezte, hogy ha engem meg lát, akkor kerüljön el, és ne zavarjon.
- Való igaz, és nevelésre szorulnak az embereid drága- vigyorogtam rá, majd elnevettem magamat. Örült volnék? Nem. Csak nem gondolkozom józanul, és azon mit se segít, ha megzavarnak, ha épp próbálok valamit a helyére tenni.
Közben elindulunk kifelé, és menet közbe azért még láttam az emberemet, akire szépen rá is kacsintottam. Tanulja meg a leckéjét alaposan.
- Így van, még egyeztetnem kell a családdal erről a kapcsolat kiépítésről – kissé kapart a torkom a mondat végére, de csoda ez? Valamilyen szinten meg kell indokolnom, hogy hová is megyek el, és miért, meg amúgy is be kell számolnom Rey állapotáról. Azt hiszem megint érdekes beszélgetésnek nézek elébe otthon.
- Az időpont megfelel, és akkor nálad a birtokon –jelét adom, hogy felfogtam az információt, és ott leszek, ahol kell.
- Bocs az embered miatt – mondtam még utoljára ,és rákacsintottam Reyre mielőtt még kiriszáltam a műhelyből.
Valahogy nem ilyen kimenetelre számítottam, amikor ide jöttem. De meglátjuk, hogy hová jutunk. Most viszont mehetek haza beszámolni, és készülni a ra….az üzleti vacsorára. De még mindig nem tudom, hogy mit vegyek fel. Otthon tutira szemügyre vesznek, tehát túl kihívó sem lehet, viszont a módját is meg akarom adni, na meg Rey agyát is húzni. Azt hiszem, bajban vagyok öltözködés terén, meg beszámoló terén is.


/Köszönöm a játékot!/
Vissza az elejére Go down
Sponsored content



Tárgy neve: Re: Sánchez Autószervíz ; Elküldve:


Vissza az elejére Go down
 
Sánchez Autószervíz
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: belváros :: belváros és városgerinc-
Ugrás: