Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Cicuska aranykalitkája
9th Szeptember 2018, 17:25
írta: Alasar Mal
Burn it ! - Diana &Andy
23rd Május 2018, 17:55
írta: Andrzej Strzechowski
Belvárosi park
28th November 2017, 17:17
írta: Alexander Bones Russel
Cat & és a kandúr
22nd November 2017, 18:59
írta: Catherine Williams
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Nappali

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Louis-Philippe Vien
ember

avatar

Posztok :
22
Kor :
33
Lakhely :
NO - Felsőváros
Foglalkozás :
festő-grafikus/egyetemi professzor
. :


Tárgy neve: Nappali ; Elküldve: 1st Október 2016, 14:10


Vissza az elejére Go down
Louis-Philippe Vien
ember

avatar

Posztok :
22
Kor :
33
Lakhely :
NO - Felsőváros
Foglalkozás :
festő-grafikus/egyetemi professzor
. :


Tárgy neve: Re: Nappali ; Elküldve: 1st Október 2016, 14:32




Blaise & Louis






- Így jó lesz? – És már mozdul is, lábait leereszti, törékeny balerina X-et formálva az alatta feszülő szék bordázott lábai előtt. Combjai szétnyílva ölelik körbe a velem szemben lévő, magas, rácsos háttámlát, fejét kényes, játékos macskaként dönti rá a támla tetejét átfonó, karjára. Várakozóan néz rám, de a szemében most is ott bujkál az a jól ismert, nyughatatlan láng, ami már első látásra elárulta, hogy... nos, mit is? – vakarom meg az orrnyergem.
Egy kiállításon mutatták be, az egyik legjobb barátom frissen hazaérkezett unokatestvére. Vagy kije. Néhány találkozás után a modellem lett, és... fogalmam sincs, hogyan lehetne folytatni ezt a történetet. Ahogy arról sem, hogyan érte el, hogy mostanra minden gondolatom körülötte forog. Mintha végletesen magától alakult volna minden, a beleegyezésünk legkisebb jelét sem kérve, csak annyit tudok, hogy teljesen magába bolondított.
A pillantásom végigkíséri a mozdulatát, de időt nem hagy a válaszra, máris folytatja.
- Vagy még nem elég inspiráló? Várj. – Azzal ujjai gyors, de egyszerű mozdulatokkal oldják ki a nemrég ráadott fehér szaténing szigorúan sorakozó gombjait. Még mielőtt szólhatnék, a gyér, félárnyékos megvilágítás sejtelmes kontúrok közé vonja felsőteste meztelen vonalát. – És így? – pillant rám évődve, de ajkain nyoma sincs egy odatévedt kacér mosolynak, mintha tökéletesen komolyan gondolná. Na, de mennyire? Ez itt a kérdés.
Az inspirációmat már éppenséggel régóta növeli, de még sosem vetkőzött le előttem, és ami azt illeti, most is több van a fantáziámra bízva, mint a szemeimre, ám épp ettől bizsereg minden apró sejtem, mintha érezné, hogy ez a mai este különleges lesz.
Adria amúgy sincs itthon, elutazott pár napra, csak holnap bukkan fel újra, ez pedig olyan körülmény, ami jelenleg cseppet sem segít megőrizni magamban a hűséges férj eszményképét.
Arcomon féloldalas mosoly, zavarban vagyok előtte, el sem hiszem. Egy huszonéves fruska előtt.
- Tökéletes – mormogom, de ahelyett, hogy nekilátnék az első vázlatoknak, lepakolok mindent a kezemből, és odamegyek hozzá, mintha még lenne valamit eligazítani. A szétgombolt ingéhez nyúlok, ő pedig úgy néz rám, mint aki arra vár, hogy most azonnal...
Te jó ég. Ha így folytatja, esküszöm, nem hagyom futni ezt az alkalmat is. Nem érdekel, hogy házas vagyok, kinek a húga, vagy hogy hol is vagyunk éppen.
A szemébe nézek, majd közelebb hajolok hozzá, parfümjének illata besompolyog az orromba, ekkor már érzem, ez az a pillanat, ami már régóta várat magára. Megcsókolom, hosszan, az utóbbi néhány hét minden vágyódó szenvedélyével, és pedig nem húzódik el, sőt, kezei ezúttal az én ingemmel ismerkednek.
Valamikor ekkor szólal meg a csengő. Élesen, visítva kettészelve a köztünk lévő törékeny pillanatot. Meglepődve húzódom hátra, próbálva értelmes gondolatokat csalni a fejembe.
- Vársz valakit? – kérdi, én pedig megrázom a fejem, semmi kedvem kinyitni, a csengő viszont rákontráz a válaszomra. Újra, és újra, egyre hosszabb szakaszokban, míg végül túlságosan felidegesít ahhoz, hogy tovább hallgassam. Mélyet lélegzek, majd felállok és az ajtó felé indulok.
- Megnézem ki az. Ne haragudj. Addig... érezd csak otthon magad, úgyis hamar elküldöm a francba. – Azzal kilépek a műterem ajtaján, és a főbejárathoz indulok. Nem hiszem el, basszus, pont most! Pont most kell beállítani valami idiótának, nem ér rá lényegében bármelyik másik nap! Nem, ő most ba*ssza telibe az estém.
Még csak a folyosón tartok, mikor egy hangos csattanásra figyelek fel a nappali felől.
- Jézusom, ki ez az állat?! – Mire kiérek a megfelelő helyre azonban olyasmit látok, amire a legkevésbé sem számítottam. – Te? – kérdem azonnal, megdöbbenésemben. – Mit a francot keresel itt?


••••••••••••••••••••••
Zene SABLON: © lynn MEGJEGYZÉS:welcome, bro Very Happy


Vissza az elejére Go down
 
Nappali
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Nappali & Előszoba (földszint)
» Nappali
» Part 14 / 2
» Nappali
» Előtér és nappali

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: belváros :: felsõváros :: Szomszédságok :: Louis-Philippe Vien otthona-
Ugrás: