Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Burn it ! - Diana &Andy
14th November 2017, 17:30
írta: Andrzej Strzechowski
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
Cat & és a kandúr
24th Október 2017, 23:58
írta: Damien Tecuaneztli
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Cicuska aranykalitkája
8th Október 2017, 23:03
írta: Catherine Williams
Belvárosi park
5th Október 2017, 23:17
írta: Alexis Rowe
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Alsó szint

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Raven T. Stark
prominens boszorkány

avatar

. :
Do you call yourself a fucking hurricane like me?


Five hundred souls. I carried them in the darkness of my dark-beating heart. A human doesn't have a heart like mine. You see? Even death has a heart.


Posztok :
68
Kor :
136
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Burn your kingdom down

Tárgy neve: Alsó szint ; Elküldve: 16th Augusztus 2016, 20:33




Vissza az elejére Go down
Frank Ziggens
ember

avatar

Posztok :
25
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Tetoválóművész/Állatidomár
. :
"A nagy erő nagyobb felelősséggel jár."

Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 18th Augusztus 2016, 10:42



Frank & Helena
söröm az öröm
Szombat van, én meg az egész hetes komoly összpontosítást követően megérdemlek egy – vagy több – korsó sört. Kérdeztem a szalonban a srácokat is, hogy jönnek-e, de ezúttal nem értek rá, így egyedül vágtam neki az éjszakázásnak. A helyzet az, hogy engem nem feszélyez az egyedüllét, remekül elvagyok a saját gondolataimmal.
Biztos, ami biztos, a barna bőrdzsekimet is magamra vettem, ez jól is jött, tekintve, hogy eléggé hűvös az éjszaka. Fekete sportcipő, sötétszürke farmer és kockás zöld ing van rajtam, a hajamat összefogtam. A motoromat egy közeli parkolóban tettem le, ki tudja, hogy kinek támad rá gusztusa, inkább nem hagyom az utcán leláncolva, ha nincs rálátásom tökéletesen a járgányra.
Ahogy belépek a Crow’s Nest-be, rögtön látok néhány ismerős arcot, hiába, meg szoktam itt azért fordulni. A pultos hölgyet is ismerem távolról, igaz, még sosem beszélgettünk. Odalépek hozzá és jókedvűen megszólítom.
- Szép estét! Kérhetek egy korsó sört? – majd a választ várva leülök a pultnál egy üres bárszékre. Itt bent azért elég jó idő van, így a kabátot leveszem és a szék karfájára terítem. Most, hogy így közelebbről nézem, feltűnik, milyen különös kisugárzása van ennek a nőnek. Egyrészt nem tudnám megmondani a korát, de van még valami más is, amit nem tudok hová tenni... talán idővel rájövök, mi okozza ezt a furcsa miliőt, ami körülveszi.



-
x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 18th Augusztus 2016, 12:20


Frank és Helena


Egy megszokott este, most egy nyugtató hatású teán már túl vagyok, így a szellemek sem kísértenek minden másodpercben. Szép is lenne talán még, ha lenne alkalmam használni valamiféle erőt. Mert a sima emberi lét unalmas önmagában. Meglehet, hogy így talán még kicsit idillibbnek is tűnne a kép.
Sötét nadrág, egy fehér ujjatlan és persze pár apró kiegészítőm teszi teljessé a képet. Olyan rossz előérzet kap el viszont. De erre nincs idő, mivel egy újabb vendég érkezik szép estét kívánva. Rendelését felveszem.
- Szépet! Azonnal adom, Kapitány! - Akárhányszor járt már itt, mindig így neveztem, mert számomra egy kalózt idéz. És nem tudom mi volt véleménye vele kapcsolatban, de még nem tette szóvá nekem.  A sörhöz állok, majd el is kezdem a csapolást. Sosem szeretem az illatát, de a férfiak tekintetét annál inkább, mikor készhez kapták a nők jelentőségével felérő korsókat. Amíg telik, kezdeményezek egy kis beszélgetést.
- Milyen volt a hét? Gondolom durva. Ezek az eltűnések... - Majd várom hogy válaszoljon, és megadom neki, amit kért. Majd a végén rendeztetem vele a számlát, most ráérünk. Míg ő is mond valamit, addig törölgetem a poharakat. Érdekes. Nem érzek rajta halált, sem semmit. Nem látom a fájdalmat. Érdekesnek mindenképpen érdekes. Akkor inkább szóban ismerem meg.
- Szóval, kapitány. Megkérdezhetem, hogy mi a legdurvább, nem hétköznapi hobbija? Csak, hogy emeljük a beszélgetést. - Megvárom a válaszát. De miután válaszol, megjelenik egy fiatal nő. Látom belépni az ajtón. Szőke haj, egészségesnek látszik. Majdhogy nem köszönök is neki, mikor jobban megnézem és rájövök, hogy elhunyt már. Kínos lehet. Inkább figyelek beszélgetőpartneremre.
- Még egy sört? - Ha kér, nekilátok a csapolásnak. Ha ellenben nem, akkor a poharakhoz térek vissza. - Visszatérve a témára, nekem a jóslás. Kivetek lapokat embereknek, megmondom, hogy mi történhet, és ők jót nevetnek. - Aztán tovább gondolom és rájövök, hogy lehet, hogy nem nyugtató tea hatása alatt kéne ilyenről beszélnem. - Édesanyám tanította, tehát biztosan működik. - Megemelem mindkét kezem és vállamat is megvonom. - Állítólag.

Vissza az elejére Go down
Frank Ziggens
ember

avatar

Posztok :
25
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Tetoválóművész/Állatidomár
. :
"A nagy erő nagyobb felelősséggel jár."

Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 18th Augusztus 2016, 13:25



Frank & Helena
söröm az öröm

Mindig rájövök, hogy ebben a helyben mennyire jó az, hogy ilyen gyorsan kiszolgálják az embert. Alig léptem be, már kapom is a sörömet. A csaplár hölgy valami oknál fogva mindig kapitánynak hív engem, de ez momentán egyáltalán nem zavar. Azért én úgy döntök, bemutatkozok, mert kíváncsi vagyok a nevére. - Egészen pontosan Frank Ziggens kapitány – kacsintok egyet mellé, majd megkérdem.
- És kegyedet hogy hívják? – nem kenyerem letegezni senkit csak úgy, és tetszik, hogy a hölgy is magázódik egyelőre. Majd ha pertut ittunk, utána jöhet a lazább formula. Miközben csapol, szóba hozza az eltűnéseket. Az az igazság, hogy ez engem csak Dante-n keresztül érint, Jasmine és Lynn kapcsán, közvetlenül még nem tapasztaltam a bőrömön ezt a borzalmat.
- Elég rémes ez az egész… de őszintén szólva nem túl sokat tudok az ügyről. Magát közelebbről érintették a történések? – érdeklődök remélhetőleg nem túlságosan indiszkréten. Viszont miközben hallgatom a válaszát, megkapom a sörömet, ami tovább oldja a nyelvemet, így magamhoz képest egészen kielégítő választ adok a hobbijaimra vonatkozó kérdésére.
- A helyzet az, hogy nekem minden hobbim durva. Először is, állatidomárként dolgoztam sokáig, aztán most tetoválok, és emellett falat, sziklát mászok meg motorozok. Valamiért nem szeretek unalmasan élni. – mosolygok. A nő egy percre elkalandozik, mintha valamit fixírozna a bejárati ajtó környékén. Mondtam én, hogy van benne valami szokatlan, de ez érdekes módon jól áll neki. A még egy sört kérdésre bólintok, bár még csak a felénél járok a korsómnak, de úgy vagyok vele, hogy mire elkészül a második, már lehet, hogy el is fogy az első korsó. Pláne ha ilyen érdekes fordulatot vesz a beszélgetés.
"Visszatérve a témára, nekem a jóslás. Kivetek lapokat embereknek, megmondom, hogy mi történhet, és ők jót nevetnek." – meséli... Na erre innom kell egy-két kortyot. Sosem voltam babonás, mindössze abban hiszek, hogy a sorsunk útja részben előre ki van kövezve. A másik részét meg mi rakjuk hozzá, úgy gondolom.
- Na ez érdekesen hangzik – reagálok a témára. - Esetleg lenne kedve nekem is megjósolni, hogy mi vár rám? – kérdezem. Ha másnak nem is, szórakoztató szombat esti programnak ígérkezik ez a lehetőség.




-  
x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 18th Augusztus 2016, 16:35


Frank és Helena



Amint hallom "Frank Ziggens kapitány" megemelem nem létező kalapomat. Majd próbálok válaszolni valami különlegeset, de nem sikerül kitalálnom semmit. Pedig sok szép gondolat támad ilyenkor az elmémben. Csak simán elúsznak, hullámokat hagynak maguk mögött.
- Engem Helena Starwood-nak. A Helena megteszi. - Elgondolkodtató, hogy nekem valóban ez a nevem. Ha kimondom, sosem hiszem el, hogy én ezzel a hangsorral írom le azt a lényt, ami vagyok. Egy lélek, egy érző teremtmény. hogy lehet ezt pár betűvel leírni? El sem tudom képzelni.
- Nem, nem érintenek. - Simogatom tovább a poharat az egyik ronggyal. Kicsit suvickolós hangot ad ki ez a duó. - De mivel eddig túlnyomóan nők tűntek el, ezért kezdek aggódni a saját és a húgom épségéért. Igaz, az önvédelmi oktatások "segítenek" a magunkféle " törékeny" gazellákon. - Hangsúlyosan, ujjával is jelze az idézőjelet. Valóban, mintha a közelharctól lenne képes megvédeni magát valaki. Erre van ott nekem a mágia. Ha valami gond történne, csak ellökném magamtól a tettest, vagy megátkoznám. Tiszta sor. Majd hallok pár érdekességet. A legizgalmasabb a motorozás és az állatidomítás.
- És miféle állatokkal bánsz? Oh, és valami hasonló. Milyen motorokkal bánsz? - Csakhogy témában maradjak. Az állati részhez, majd hozzáteszem a sajátomat is, biztos, ami biztos. Szóval, most akkor meg is említem. - Van egy háziállatom, szóval belül szerintem én is idomár vagyok. Lady. Egy nyest. Sosem ellenkezik vele. Szerinted meg van bennem a faktor, hogy idomár legyek? - Mondom kicsit szórakozottan, gesztusokkal meg mindennel. Jó, komolyan betett az a tea. Nekem semmit sem szabadna inni. Még azt se, ami jót tesz.
- Hát... meglátom mit tehetek. - A második sört rakom elé, mikor megfordulok és a pult másik végébe sétálok. - Itt, van a sör, és most szükségem van hozzá...- Körülnézek, majd folytatom a pult alól előkapva a tarotpaklit. - Csak meg akartam győződni, hogy a Főnök nem figyel. Biztos nem preferálná, ha munkaidőben végezném a hülyeségeimet. - Még egyszer szórakozottság. Zig mellé fáradok, és megkeverem előtte a paklit. Lerakom a pultra.
- Emelj le belőle bal kézzel! - Amint ez bekövetkezik, a leemelt paklirészt visszakeverem a pakliba, majd kivetek négy kártyát. Hármat egy sorba, és a negyediket keresztbe a középsőn. - Aha. Értem én. A múltadban sok volt a vándorlás. Utaztál talán? És úgy tűnik, hogy ez befolyásolta a jelenedet. A változás itt van a lapokban. Mert az utazással már hozzászokhattál egy bizonyos változáshoz, és ez így jó. Hm. - A polchoz lépek, és töltök magamnak egy rumot, amit le is húzok. Megkínálom vele Franket is, mondva, hogy állom. Ehhez kell az erő. - És aztán itt van a jövő. A művészeted el fog mélyülni. Sokkal erősebb lesz, sokkal valódibb.- Mutató s középső ujjammal mutatom, hogy mely kártyákból látszik ez. - Viszont, ez a mértékű növekedés fájdalomból fog táplálkozni. Vigyáznod kell majd. Elméletileg ez olyan lesz, mint egyféle áldozat az életedtől. Valamit valamiért. - Iszok még egyet erre, mert ez nagy erőt igénylő jóslás volt. Az én technikám lehet, hogy ugyanolyannak tűnik, mint a többi, de más. Igazából belül kérem a holtakat, hogy vezessék a kezem. Lehet, hogy ők sem értik teljesen, de a sors nem hazudik.
- Ennyit tudtam mondani. Készülj fel előre! - Aztán nekitámaszkodom a  pultnak. - Most rajtad a sor. Nyűgözz le valamivel!
Vissza az elejére Go down
Frank Ziggens
ember

avatar

Posztok :
25
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Tetoválóművész/Állatidomár
. :
"A nagy erő nagyobb felelősséggel jár."

Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 22nd Augusztus 2016, 14:33



Frank & Helena
söröm az öröm

Megtudom, hogy a hölgyet Helenának hívják. Ez a név nem igazán illik hozzá szerintem, de nem firtatom ezt különösebben. Mikor a törékeny gazellákon viccelődik, azért összeszaladnak a szemöldökeim, hiszen nem értem, miért teszi idézőjelbe ezt.
- No de kedves Helena, miért ironizál azon, hogy maguk törékenyek? – kérdezem félig viccelődve, félig komolyan. Talán egy távol-keleti harcművésszel állok szemben?
Mikor az állatokról kérdez, nosztalgikussá válik a hangom.
- Alapvetően mindenféle állattal volt már dolgom, de a nagyvadak a kedvenceim. Úgymint medve, párduc, oroszlán… - nos igen, egy nyulat sem könnyű beidomítani, de valahogy az kevésbé hoz lázba.  – Mostanában egy egyszerű harley-val járok, de imádom a chopper motorokat is. – reagálok a motorokkal kapcsolatos érdeklődésére.
Amikor Ladyről mesél, elgondolkozom.
- Nos, ami azt illeti, előfordulhat, hogy menne kegyednek az idomárkodás. Sosem mond ellent az állat magának? Mindig azt teszi, amit akar? Mert akkor ez azt jelentheti, hogy a vérében van az, ami ehhez a szakmához kell, bár az, hogy a saját háziállatát meg tudja rendszabályozni, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden más állatnak is tud parancsolni… - magyarázom.
Lassan, de biztosan el is fogy az első korsó sör, így örülök, hogy kész a második, és mellém telepedik Helena, hogy jósoljon nekem.
„Emelj le belőle bal kézzel!” – emeltem már paklit természetesen, hiszen rendszeresen kártyázom. De ez most valahogy más. Kicsit izgulok, hogy mit fogok hallani.
„A múltadban sok volt a vándorlás. Utaztál talán? És úgy tűnik, hogy ez befolyásolta a jelenedet. A változás itt van a lapokban. Mert az utazással már hozzászokhattál egy bizonyos változáshoz, és ez így jó. Hm.”
- Igen, az idomárkodás révén rengeteget utaztam, és ehhez hozzá is szoktam – bólintok szavaira, majd felhajtom a felajánlott rumot. Ritkán iszom rumot, de akkor nagyon jól esik, ez is egy ilyen alkalom…
„És aztán itt van a jövő. A művészeted el fog mélyülni. Sokkal erősebb lesz, sokkal valódibb. Viszont, ez a mértékű növekedés fájdalomból fog táplálkozni. Vigyáznod kell majd. Elméletileg ez olyan lesz, mint egyféle áldozat az életedtől. Valamit valamiért.”
Ezekre a szavakra azért már a hideg ráz ki… egyből úgy gondolom, hogy a tetoválásra céloz, hiszen nekem ez a művészetem. De hogy ez miért fog fájdalomból táplálkozni, arról fogalmam sincs. Talán jön egy új technika, ami sokkal fájdalmasabb, de szebben mutat a bőrön? Ki tudja… Sorait azzal zárja, hogy készüljek fel előre, de én azért nem hagyom ezt ennyiben!
- Na de mégis milyen fájdalom? Milyen áldozat? – kérdezem, majd belekortyolok a sörömbe. - Amúgy hogy tanultál meg jósolni? - teszem hozzá tegeződve, hisz az előbb megittuk a pertut, úgy tűnik, hogy azóta ő is tegez.
Amikor azt kéri, hogy nyűgözzem le valamivel, körülnézek a kocsmában és megpillantok egy gitárt a sarokban.
- Ha gondolod, szívesen eljátszok egy dalt. Csak most, csak neked! – mosolygok.  Kevesen tudják rólam, hogy gitározok, és elég ritkán van kedvem játszani, de ez most ezen ritka alkalmak egyike.



-  
x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 2nd Szeptember 2016, 16:14


Frank és Helena




- Mert ha törékenyek lennénk, nem lennénk képesek szülni. Ketté törnénk. - Ezt egy gesztussal jelzem. Majd halad tovább a szóváltás. Vissza az állatokhoz.
- Érdekes és veszélyes. Ez egy jó kombináció! - Ezután a kijelentés után megemelem a hangomat, és amikor a motorok térnek vissza, mint téma, rávágok valami elyesmit:
- Oh, a harley! Nem tudom. Olyan, mint egy vad musztáng, ha az ember ránéz. Épp ezért hasonlít nagyon az idomításhoz. - Az az erő, ami ahhoz kell, hogy egy motort elirányítsak!! Huh, annyi nincs bennem. A holtakhoz értek "nagyjából" de a motorokhoz nem. Micsoda közhely! Aztán: Lady! A legtökéletesebb állat a világon. Mint egy lelkitárs, vagy hasonlóképpen leírható entitás.  Megjelenik, felvidít!
- Hát... néha ellenkezik, de természetesen. Meg, mondjuk lehet abban valami, amit mond, Kapitány. Nem biztos, hogy az a állás nekem való. Akkor ki csapolna itt a Nestben, ha nem én. - Ekkor épp a második sörét csapolom. Jobb is, hogy megy a sör, mert az a cikk a legkevésbé kelendőbb mostanában. Mindenki csak teázik, vagy borozgat. Nem harcias. Mindenki csak simán előkelősködik itt. Majd beindul a jóslás. Félek részben a kártyáitól. Kicsit ijesztő az a fájdalom, amit kiláttam, de nem akarom megijeszteni. De ami benne van, benne van. Ki kell mondani az igazat.
- A lélek fájdalma! Semmi más. Lehet, hogy veszteség, vereség, megaláztatás vagy éppen harag. De valaminek el kell vesznie, hogy új telepedjen a helyére. Mint a főnixmadár. Elég, hogy élhessen. - Inkább félresöpröm a kártyákat és vissza a pult alá. Majd jöhet megint egy rum. Kellemesnek indul az este. És egy kérdésre indul a válaszom. - Anyám tanított. Őt meg az övé. Ez egy hagyományunk. De csak annak megy könnyen, akiben megvan...- kicsit gesztikulálok, mintha nem találnám a szót. - az érzék! Ezt csak érzéssel lehet, logikával semmiképp.- Játszana valamit? Az érdekes lenne. Jól jönne úgyis valami zene. - Tessék hát! Kivárom, és hallgatom tárt fülekkel. Aztán, folytathatjuk a beszélgetést. - Tárom elé terveimet bőszen.
Vissza az elejére Go down
Niklaus Kappel
vámpír szuverén

avatar

. :

Posztok :
17
Kor :
363
Lakhely :
újat keresek..
Foglalkozás :
ez-az, you know ;)
. :


Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 3rd Szeptember 2016, 22:08



Helenának és Franknek


Rohanva érkeztem meg a bárpulthoz. Eddig fent voltam az emeleten, éppen egy állásinterjút tartottam. Azonban roppantul idegesített az ürge, akit szándékoztam felvenni. Hihetetlenül unalmas volt, úgyhogy, amikor kiváló érzékeim engedték meghallani azt a kis érdekes beszélgetést... rögtön tudtam, hogy ott a helyem. Azonnal felálltam, és miközben a pasi még mindig az eddig elért sikereiről beszélt gyorsan lesiettem az alsó szintre.
Lihegve megálltam Helena és Frank mellett és csillogó szemekkel néztem a nőre.
- Ez baromi érdekes volt! - mondtam elragadtatottan. Majd rájöttem, hogy udvariatlanul belepofátlankodtam a beszélgetésbe, ezért felemeltem jobbosomat a férfi irányába. - Niklaus Kappel, de szólítsanak csak Nicknek. - Aztán visszafordultam a szőke bárpultos nőhöz. - Maga boszorkány? Mert ha igen, feltétlen ki kell próbálnom a képességeit. Ugye nem utasít vissza? - vigyorogtam rá gonoszkásan, majd csilingelve felnevettem. - Bocsájtsák meg hevességemet, de nagyon izgalomba jöttem - mondtam izgatottan, még meg is legyeztem magam a hatás kedvéért. - Ha gondolják akkor mindkettejüknek megveszem előre a további öt kort. Mit isznak? Sör igaz? - néztem a férfira ismét, majd vissza a nőre. - És kegyed?
Egy pillanatra megálltam, hogy jobban is megszemléljem, amikor valami furcsaság is megütötte az orromat. Beleszagoltam a levegőbe. Bár az ő DNS-ébe kétségtelenül egy ember keveredett... Valamiért mégis vérmacska szagot árasztott. A gyomrom rögtön megkordult, amikor ezt felfedeztem. Valamilyen közeli kapcsolatban lehet egy vérmacskával. Azt nem tudtam volna megmondani pontosan milyennel, de rögtön nagy lett az érdeklődésem ő iránta is - mégis mélyen hallgattam. Ha őrzi a titkán ennek a valakinek, hanem akkor sem szabad elárulnom magam túl korán.
Bár nem sűrűn vetemedtem arra, hogy a fogaimat egy vérmacska torkába vájjam - nem szerettem ha teljesen elvesztem magam felett az irányítást... Mármint... oké, szóval ezt nehéz lenne megmagyarázni. A lényeg, hogy azért nem vetettem meg az ilyesfajta prédát sem néha napján.
Ahogy mondtam viszont nem lepleződhetek le hamar, ha enni akarok. Vetettem egy barátságos mosolyt Frankre, majd visszafordultam a nő felé. Kezét az enyémbe vettem, meg lepődtem annak hidegségén, majd megcsókoltam.
- Megtisztelne azzal, ha nekem is elmondaná a sorsomat, gyönyörű hölgyem?



SZAVAK SZÁMA: 333 | MEGJEGYZÉS: bocsánat, hogy ide pofátlankodom

Vissza az elejére Go down
Frank Ziggens
ember

avatar

Posztok :
25
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Tetoválóművész/Állatidomár
. :
"A nagy erő nagyobb felelősséggel jár."

Tárgy neve: Re: Alsó szint ; Elküldve: 23rd Szeptember 2016, 14:08



Nick & Helena
söröm az öröm
- Áhhá, szóval az édesanyádtól.  – reagálok a történetre. Hát igen, nézd meg az anyját, vedd el a lányát vagy mi… bizonyos dolgokhoz, úgy látszik tényleg a vérvonalon át vezet az út.

Azért valljuk be, merész húzás volt tőlem ez a gitárszóló. Igaz, van egy-két dal, amit be tudok alibizni, de azért profinak semmiképp nem mondanám magam. Na azért hátha egy laikusnak nem tűnnek fel a hibák… a közeli gitárhoz lépek hát ezen a gondolaton felbuzdulva, majd kényelmesen elhelyezkedem a bárszékemen.
Általában a nők szeretik a zenészeket, talán ezért is tanultam meg gitározni, persze az sem utolsó szempont, hogy magam is szeretem a gitár hangját hallgatni. Énekelni persze nem fogok, isten ments’!
Maximum ha valaki szeretne, becsatlakozhat az énekes szerepre. Meg is kérdezném Helenát, hogy van-e kedve beszállni, amikor az emeletről lejön közénk egy igen érdekes arc.
Kezet fogok vele és én is bemutatkozom.
- Üdv, én meg Frank vagyok. – majd belekortyolok a sörömbe. A férfi közben élénk érdeklődést mutat Helena jóstudománya irányába, amit nem is csodálok, mint mondtam, elég különös ez a nő, az a fajta, akinek nem tudod mi jár a fejében, e zért muszáj megkérdezned. Azért a boszorkány szó erre némiképp túlzás, de ha Nick-nek ez jön a szájára, ám legyen.
Új társalgópartnerünk tudja, hogyan lopja be magát a szívünkbe, rögvest felajánlja, hogy ő fizeti a következő öt kört.
- Ez ám a beszéd ember! Igen, sört iszom, köszönet érte – vigyorgok rá jókedvűen.
Aztán nincs más hátra, rázendítek a dalra.

.

A gitár nem túl hangos, így kellemesen tudnak mellette beszélgetni a vendégek, nem kell ordibálniuk. Miközben játszom, fél füllel figyelem Helena mit reagál az újabb jós-felkérésre.



-  
x
Vissza az elejére Go down
 
Alsó szint
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Minden napra egy süti, B1 szint a fekete piac és temetkezési vállalkozás
» Part 14 / 6
» Omega szint

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: belváros :: treme és a francianegyed :: The Crows' Nest-
Ugrás: