Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Cicuska aranykalitkája
26th Szeptember 2018, 19:20
írta: Catherine Williams
Burn it ! - Diana &Andy
23rd Május 2018, 17:55
írta: Andrzej Strzechowski
Belvárosi park
28th November 2017, 17:17
írta: Alexander Bones Russel
Cat & és a kandúr
22nd November 2017, 18:59
írta: Catherine Williams
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Frank Ziggens

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Frank Ziggens
ember

avatar

Posztok :
25
Kor :
36
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Tetoválóművész/Állatidomár
. :
"A nagy erő nagyobb felelősséggel jár."

Tárgy neve: Frank Ziggens ; Elküldve: 15th Július 2016, 17:20





Frank Ziggens


Zig, Frank

New York

1981. 03.16.

34

ember

tetoválóművész (korábban állatidomár)

Jason Momoa


EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOT: kitűnő formában van, a vadak  kiképzése igencsak jó erőnlétet biztosított, az egész teste átlagon felül izmos és egy gramm felesleg sincs rajta

MÁS FAJOKKAL VALÓ KAPCS.: egyelőre nincs tudomása semmilyen fajról az emberen kívül

HOBBI: állatok idomítása, sziklamászás, motorozás, tetoválás és újabban a dobolással is megpróbálkozott

VÁGYAK, ÁLMOK: nincs ilyen, csak szeretné továbbra is olyan jól érezni magát a mindennapokban, mint eddig. Bár egy jó hideg sörre sosem mondana nemet.

FÉLELMEK: nem szereti bevallani, de borzasztó tériszonya van…

ERŐSSÉGEK: fizikai és mentális kitartás, sosem adja fel, amit elkezdett, remek kézügyessége van és nagyon fantáziadús, ami jól jön a tetoválásnál

GYENGESÉGEK: igen zárkózott, csak a nagyon közel álló embereknek nyílik meg, szarkasztikus humora sokak számára bántónak tűnik, makacs, mint egy öszvér, amit a fejébe vesz, arról nem lehet lebeszélni

SZÜLŐK: Alice Jonesson és Jack Ziggens, a szüleivel gyerekkorától kezdve a mai napig nagyon őszinte és mély a kapcsolata, Frank nagyon hálás nekik boldog gyermekkoráért és gyakran meglátogatja őket New York-ban

TESTVÉREK: Frank egyke

EGYÉB HOZZÁTARTOZÓK: unokatestvérével, Briannal rengeteg ökörséget csináltak együtt gyerekkorukban, gyakorlatilag együtt nőttek fel és azóta is testvérként tekintenek egymásra, viszont Brian Japánban él már jó pár éve, így csak nagyon ritkán találkoznak


ELŐTÖRTÉNET/SZJ PÉLDA: Világéletemben rajongtam a fenevadakért. Nem, nem a kicsi bújós szomszéd macskája félékre gondolok, hanem azokra a dögökre, akiket először jó erősen le kell nyomni a földre, meg kell nekik mutatni a benned rejtőző még nagyobb dögevőt, és ha elnyerted a tiszteletüket, akkor sincs vége. Folyamatosan fitogtatni kell a hatalmadat, hogy tudják, te parancsolsz. Gyerekként elképesztően oda voltam minden sárkányos meséért, le sem lehetett vakarni ezekről a könyvekről, mert amikor ezeket olvastam, tényleg úgy éreztem, minden lehetséges. Aztán úgy nyolc évesen először elvitt engem anya a New York-i állatkertbe. Azt hiszem aznap döbbentem rá, hogy egész életemben ezekkel a vadakkal kell foglalkoznom. Akkor találtam úgy először igazán értelmet az életemnek, amikor az állatkert jó nagy vízi lovát megdögönyözhettem. Mivel anyám nagyon jóban volt az állatkert igazgatójával, ezért megengedték, hogy gyakran elmenjek az állatkertbe.
Amikor iskola volt, akkor csak hetente pár alkalommal, de nyári szünet idején minden egyes nap elmentem az állatkertbe, segítettem etetni az állatokat és kiganézni a vackukat. Számomra ez soha sem volt fáradtság, szerettem egyszerűen a közelükben lenni, velük egy levegőt szívni, nézni, ahogyan a külső szemlélő számára egész nap nem csinálnak semmit, miközben én tudtam, hogy velük is ugyanannyi fontos dolog történik, mint velünk, emberekkel. A kedvenceim a fekete párducok voltak, ám hozzájuk sajnos nem engedtek be, pedig én tudtam, hogy engem nem bántanának. Valahogy olyan hatással tudtam lenni még a veszélyes állatokra is, amire a legtöbb gondozó értetlenül fogta a fejét. Egyszer egy nyilvános tigris-simogatás alkalmával az idomított tigrisnek véletlenül rálépett a farkára egy szerencsétlen fiú. Ám mielőtt a tigris rátámadhatott volna, én mély, megnyugtató szavakat mormoltam a fülébe, mire megnyugodott.
Idilli gyermekkorom volt, apám és anyám szerelménél őszintébbet és lángolóbbat azóta sem láttam, anyám volt a tűz, apám pedig a vas. Folyamatosan formálták egymást, játszottak egymás idegeivel, és én ezeket a jeleneteket imádtam. Nem volt olyan nap, hogy ne láttam volna őket teli torokból együtt nevetni. Ilyen mágikus hatással voltak egymásra. Bár ebben a szerető légkörben cseperedtem fel, engem mégis igen agresszív gyereknek tartottak. Pedig nem voltam az, csak egész egyszerűen nem kötöttek le az emberek. Folyton mennem kellett, először csak fákat mászni, aztán később már sziklákat is. Ilyenkor szabadnak éreztem magam. Nem volt ott senki, aki vissza tart, aki hülyeséget kérdez, és akivel bájologni kell, mint az iskolában. Előfordult, hogy mászás közben olyan nagyot szökkentem, amit ha anyám látott, a szívinfarktus kerülgette, mert attól félt, lezuhanok. De sosem zuhantam le, mindig tudtam, hogy biztonságban vagyok.
Az, hogy az emberek helyett az állatok társaságát kedveltem jobban, később is megmaradt. Ezért szegődtem egy vándorcirkuszhoz állatidomárnak. Rengeteget köszönhetek a mesteremnek, Theresának, akiről azóta is az a véleményem, hogy egy igazi boszorkány. Bármilyen vadat képes volt lecsendesíteni, és még a legmakacsabb, legnagyobb egóval rendelkező vad is teljesítette a kéréseit. Hosszú évek alatt én is kitanultam a szakma csínját, bínját…
Hihetetlen, hogy minden egyes alkalommal ugyanannyira felpörgetett a vadak közelsége.
Emlékszem, egy alkalommal három párducot kellett egyszerre beterelni a ketrecbe, ami egy magamfajta idomárnak sem volt mindennapi élmény… hiszen mindegyik gyönyörű, és a maga nemében különleges. A nőstényt hosszas próbálkozás után sikerül becsalogatnom az óriási csapdába egy méretes kecskével, aztán egy szempillantás alatt rázártam a ketrecet. Majd indultam a kölyökhöz, de azért menet közben még elkaptam az elkábított alfahím borzongató pillantását – akit máshogyan nem tudtunk megfosztani szabadságától, csakis altató lövedékkel… Teljesen biztos voltam benne, hogyha nem lenne elkábítva, akkor már rég széttépett volna.
Több mint tíz évig jártam a társulattal Amerikát, amikor belefáradtam a vándor életmódba, viszont a helyi állatkerteknél nem volt üresedés, ezért egy időre letettem az idomár hivatásról. Úgy éreztem, ideje letelepednem, és bár nem hiszek a véletlenekben, látszólag ok nélkül esett a választásom New Orleansra, ahol egy motoros felvonulás alkalmával találkoztam Dante-val.
Nagyon egy húron pendültünk, olyan kapcsolat alakult ki közöttünk rövid idő alatt, ami másokkal nekem évek alatt sem szokott menni. Igazi barátokká váltunk, és mivel épp akkoriban alapította meg a szalonját, felajánlotta, hogy megtanít tetoválni. Először csak a szalon körüli elintéznivalókba segítettem be, majd lassan elsajátítottam a szakmát is. Már egy éve, hogy itt élek és nem bántam meg egy pillanatig sem. Dante-val mindig számíthatunk egymásra és elképesztően rákattantam az új munkámra. A tetoválásban megtaláltam azt az adrenalint, ami elengedhetetlen a létezésemhez. Az izgalom a tetőfokára hág bennem minden alkalommal, amikor egy új bőr kerül a kezeim alá. Ha valamiért, hát ezért érdemes volt idejönnöm New Orleansba.


Vissza az elejére Go down
Fõadmin
admin

avatar

. :

Posztok :
436
Foglalkozás :
- looking upon New Orleans -
. :


Tárgy neve: Re: Frank Ziggens ; Elküldve: 18th Július 2016, 14:42


Elfogadva!
Awwwwwwwwwwwww! Dante most teljesen megvan hatódva és teljes mértékben megelégedve!
Nagyon tetszett a karakterlapod! Jó volt olvasni, hogy az előre eltervezett karaktert ilyen jól a kezedbe vetted és valamennyire saját kedvedre formálva megalkottad. Nekem csak még szimpatikusabbá vált így Frank, minden kis apró plusz és ötlet, amit hozzátettél nagyon tetszett. (Főleg, hogy Dante és Frank egy motor felvonuláson találkoztak. Nice touch! Wink)
Magában a stílusban sem volt semmi kivetni valóm. Úgyhogy üdv az oldalon és hamarosan találkozunk a játéktéren! Wink
Csatlakozz a Facebook  csoportunkhoz is!

Ne felejts el foglalózni sem!
~ AVATARFOGLALÓ :: MUNKAHELYEK LISTÁJA ~
Vissza az elejére Go down
 
Frank Ziggens
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: karakter könyvtár :: elfogadott bevándorlók :: Vérpárducok-
Ugrás: