Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Burn it ! - Diana &Andy
9th Október 2017, 03:34
írta: Diana V. Strzechowski
Cicuska aranykalitkája
8th Október 2017, 23:03
írta: Catherine Williams
Belső udvar
8th Október 2017, 21:29
írta: James Bryant
Belvárosi park
5th Október 2017, 23:17
írta: Alexis Rowe
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Uszoda
28th Szeptember 2017, 23:19
írta: Christopher Gordon
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
Cat & és a kandúr
27th Szeptember 2017, 22:32
írta: Catherine Williams
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
Bárpult
30th Augusztus 2017, 01:34
írta: Adele Vien
A Kandúr "barlangja"
21st Augusztus 2017, 19:42
írta: Damien Tecuaneztli
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Ana & Alex

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Alexander Bones Russel
vámpír szuverén

avatar

. :

Posztok :
10
Kor :
523
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Strici
. :


Tárgy neve: Ana & Alex ; Elküldve: 6th Július 2016, 20:55


Réges régen...


Szereplők: Alex & Ana
Mikor: Pár évvel ezelőtt
Téma: Hogyan szerezzünk saját cicuskát.
Vissza az elejére Go down
Alexander Bones Russel
vámpír szuverén

avatar

. :

Posztok :
10
Kor :
523
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Strici
. :


Tárgy neve: Re: Ana & Alex ; Elküldve: 6th Július 2016, 21:14



Anastasia



Vér szinte fröcsögve távozik ahogyan belenyúlok a vámpír mellkasába és egyetlen sima mozdulattal kitépem a helyéről a lüktető izomhalmazt. Szív nélkül még egy vámpír sem képes életben maradni. De azért biztos ami biztos a fejétől is elbúcsúzik szinte ugyan ebben a pillanatban, hogyan egy sima rántással megszabadítom tőle. Hosszú kínzás után halál a megváltás. Csupa vér a testem, a ruhám. De nem igazán zavartatom magamat miatta, hiszen valami ilyesmire számítottam ide jövet. Nem igazán szeretem ha nem adják vissza a pénz amit kölcsön adok, puszta jóindulatból, hát ha még ezek után valakinek még a pofája is nagy. Na attól teljesen kiborulok. És, hogy a végső halál árnyékában sem hajlandó elárulni még is hol és milyen kód alatt őrzi az értékeit, és amikor ellenőrzésképpen odaküldöm az egyik emberem, az meg közli, hogy nem jó a kód... tehát még hazudik is. Ez egy gerinctelen féreg. Ismerem én ezt a fajtát, semmit és senkit sem tisztel, mert azt hiszi, hogy minden helyzetből ki tudja nyalni magát vagy, hogy a teremtője majd megvédi. Csupán egyetlen bibi van, hogy nekünk vagy egy királynőnk aki nem éppen kedveli azt ha tartoznak neki, ahogyan én sem. És ugye bár a királynőt a tanács ruházta fel hatalommal, tehát a szava szent és sérthetetlen, ergó ha nekem azt mondja, hogy kinyírhatom ezt az ízeltlábút, akkor kinyírhatom.
Szóval megkínoztam és most , hogy már minden értékéről, kölcsönkért pénzéről és egyébről tudomásom van, hát eljött az ideje, hogy végső halálba részesítsem.
És nem, a kínzás során egy cseppet sem hatott meg , hogy a fél háza népét ki kellett nyírnom, ahogyan az sem, hogy a hálóköntösben kuporgó cica végig kellett, hogy nézze válogatott kínzásaimat amiben a gazdáját részesítettem.
És most, leejtve a testet, ahogyan a pillantásomat rászegezem meg kell, hogy állapítsam, nagyon is jól áll neki a vérpettyezett smink.
Pillantásomat végigfuttatom rajta, még így is a gazdája vérétől foltosan, és talán kicsit rémülten gyönyörű kis lány. És bár sokan nem tudják rólam, de én imádom a szépet, sőt mániákus gyűjtő vagyok ami azt illeti. Habár nem terveztem, hogy bármit is megtartok abból, ami ennek a vámpírnak a tulajdonát képezni, kivéve persze azt a pénzt amit kölcsön adtam plusz a kamatot... de igazából mindent a királynőnek akartam visszaszolgáltatni. Viszont, ahogyan az átható szemekbe nézek hirtelen más ötletem támad.
Közelebb sétálok hozzá, és leguggolok elé, felmérve, hogy még is mennyire van sokkos állapotban a látottaktól. Sosem lehet tudni, igazából lehet, hogy szerette a gazdáját , vagy éppen utálta csak V függő, vagy harapás függő akár mind a kettő. Igazság szerint én egy ilyen kicsinyes f*sz helyében biztosan magamhoz láncoltam volna ezt a szépséget azzal, hogy rászoktatom a véremre. Vagy éppen a harapásom mérgére. Vagy ahogyan mondtam mind a kettőre. Szóval eléggé nehéz lehet neki, vagy éppen most repes az örömtől, hogy egy vámpírral kevesebb aki megnehezíti az életét. És lám itt van előtte még egy aki láthatóan érdeklődik iránta. Persze azt még nem tudhatja, hogy meg akarom-r ölni, vagy éppen magamnak akarom...
Felemelem a kezemet, s amennyiben nem menekül ki a világból két ujjam közé csippentem az állát, s oldalra fordítom a fejét, hogy megvizsgáljam a harapás... vagy sokkal inkább tépés nyomot a torkán, mely az előtt keletkezhetett mielőtt betoppantam. Nyilván nem volt a gerinctelen csőgörényünk túl illedelmes ami az evést illeti.






SZAVAK SZÁMA: -- | -- | MEGJEGYZÉS: ---

Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Tárgy neve: Re: Ana & Alex ; Elküldve: 19th Július 2016, 12:05





Alexander & Anastasia

Megpróbálhattam volna elbújni, de sajnos nem sikerült, már túl késő volt. Olyan gyorsan történt minden, hogy egyszerűen bele sem tudtam gondolni abba, mi tévő lehetnék most a jelen helyzetben. Elmenekülni nem menekülhetek, mert ha megteszem, és a gazdám nyer, akkor biza még nagyobb bajom eshet, mint amennyi esett az eddigiekben. Nem mondhatom, hogy túl jó életem van. Testem minden felé tele harapásokkal és néhol még apró zöld és lila foltok is meglelhetőek. Mindig durván bánt velem, már kiskorom óta hozzá tartoztam. Szörnyű, az elejében nagyon féltem és nagyon fájt, de mára szinte kiölte belőlem az összes ilyen érzelmet, és csak tűrtem és tűrtem. Hiszen mit tehetnék én? Egyedül, aprón, törékenyen? Nem számítottam rá, hogy egyszer meg fog történni az, ami ma. Már teljesen elkönyveltem magamban, hogy el vagyok átkozva és soha az életben nem lehet majd rendes életem. belenyugodtam, mondhatjuk így is. Azt hiszem, mindig pislákolt valahol mélyen bennem egy aprócska reményszikra, de a végére már túlságosan eltemettem magamban és nem éreztem semmi jót... semmit az ég világon. Hirtelen történt minden. A férfi belemélyesztette kezét a gazdám mellkasába, én pedig mély levegőt vettem, meglepődött arccal bámultam a harcot, ami már igazából el is dőlt. A szív, amely Alexander kezében mutatkozott meg a következő pillanatban, számomra teljesen rothadnak tűnt. Pár vércsepp hálóruhámra és arcomra fröccsent, de nem mozdultam, a kezemet sem emeltem fel, mert úgy éreztem, számomra is itt lehet most a vég.
Közelebb sétált, én pedig megijedve hátráltam egy picit, de nem túl messzire, hiszen a fal máris az utamba állt. Nem volt mit tenni, kezét az államra tette, oldalra fordította a fejem és a harapásnyomot vizslatta a nyakamon. Már szinte el is felejtettem, hogy mi történt mielőtt ő belépett. A friss seb pedig hirtelen fájni kezdett. A férfire néztem, macska szemeim cikáztak az arca felmérése közben, nem tudtam mit mondjak, próbáltam nyitni a számat szavakra, de semmi nem jött ki rajta. Ebből a pár mozdulatból, nem tudtam eldönteni, mit szeretne velem. Szemeimben, tekintetemben a félelem honolt. A már jól ismert félelem...


Vissza az elejére Go down
Alexander Bones Russel
vámpír szuverén

avatar

. :

Posztok :
10
Kor :
523
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Strici
. :


Tárgy neve: Re: Ana & Alex ; Elküldve: 19th Július 2016, 13:46



Anastasia



Van olyan munka és olyan helyzet vámpírként is amit nehezünkre esik végre hajtani. Nos ennek a baromnak a megkínzott és megölése nem tartozik ezek közé. Örömmel vetettem bele magamat a feladatba és őszintén örvendtem amikor éppen élvezet hajhászas közben sikerült rátörnöm. Na nem azért mert akkor már szemügyre vettem a macskát,nem is azért mert olyan nagy cica barát vagyok, hogy őszinte legyek akkor még egyetlen pillantásra sem méltattam a leányzót. Csupán az keltett bennem örömet,hogy egy ilyen tevékenységet szakítottam félbe így nem lehet elégedett a halála előtt sem.
De most ahogyan a kis szöszi macskaszemeibe nézek még inkább érzem a halálának súlyát. Na nem azért mert a kiscicus tele van sérülésekkel vagy mert rettegés honol a szemeiben,hanem mert megtetszik. Már régóta akarok magamnak saját cicát,de még egyik sem fogott meg annyira,hogy érdemesnek találjam megtartani, de talán majd most. Meglátjuk.
Ujjaim közé csippentem állát,hogy megvizsgáljam vonzóan nyílt sebét. Ugyan a macskák nem halnak meg egy könnyen,de elvérezhetnek, másrészt pedig eléggé fájhat neki. Iszonyatosan vonzó a vércsepp,ahogyan legördül a nyakáról a vállára, rubintvörös drágakő cseppecske.
Vissza fordítom az arcát,hogy a szemeimbe nézzen,majd elengedem az állát,ajkaim elé emelem a csuklómat és kibukkanó szemfogaim a bőrömbe mélyednek.
-Igyál!-Szólítom fel az ajkai elé helyezve vérző sebemet. Ez egyfajta teszt is. Kíváncsi vagyok,hogy mennyire vonzódik a vámpír vérhez vagy éppen mennyire nem...
Amennyiben ajkai hevesebben tapadnának a bőrömre, megfogom a kezét és magamnak háttal fordítva húzom oda,hogy háta a mellkasomnak simuljon.
Amennyiben nem kap rá egyszerűen csak hagyom,hogy igyon pár cseppet aki meggyógyítja és elhúzom a kezemet.





SZAVAK SZÁMA: -- | -- | MEGJEGYZÉS: ---

Vissza az elejére Go down
 
Ana & Alex
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Halász Alex
» Unlike, dislike [Alex vs Shu (?)]
» Samuel Alex Wingfield

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: további útak :: egy cseppnyi múlt-
Ugrás: