Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Burn it ! - Diana &Andy
9th Október 2017, 03:34
írta: Diana V. Strzechowski
Cicuska aranykalitkája
8th Október 2017, 23:03
írta: Catherine Williams
Belső udvar
8th Október 2017, 21:29
írta: James Bryant
Belvárosi park
5th Október 2017, 23:17
írta: Alexis Rowe
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Uszoda
28th Szeptember 2017, 23:19
írta: Christopher Gordon
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
Cat & és a kandúr
27th Szeptember 2017, 22:32
írta: Catherine Williams
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
Bárpult
30th Augusztus 2017, 01:34
írta: Adele Vien
A Kandúr "barlangja"
21st Augusztus 2017, 19:42
írta: Damien Tecuaneztli
belépett tagok

Nincs


Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Bárpult

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Fõadmin
admin

avatar

. :

Posztok :
436
Foglalkozás :
- looking upon New Orleans -
. :


Tárgy neve: Bárpult ; Elküldve: 1st Április 2016, 13:13


Vissza az elejére Go down
Alec Vasquez
vérpárduc alter

avatar

. :

♣️I'll put your poison in my veins
They say the best love is insane, yeah
I'll light your fire till my last day
I'll let your fields burn around me, around me

Posztok :
52
Foglalkozás :
♣ Whiskey*Blue Pub owner
. :


♣️A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget, mert a legvégén bármi is volt, ami a mennybe repített, már nem esik jól, és fájni kezd.

Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 1st Április 2016, 13:22





Dante és Alec


' Az alkohol nem válasz, de legalább elfelejted a kérdést.'


H át, vadászni megyünk.- nézek rá értetlenül, míg el nem érünk egy kereszteződésig.
- Csak nem?- robbanna ki belőlem a nevetés, de próbálom türtőztetni magam, mikor az alkoholtól kásás agyamban kezdenek összeállni a dolgok.
- Öcsém.- csóválom aztán a fejem lemondón. Igazán kár, hogy nem látta a saját képét, amikor megálltunk a bár előtt. Tanulmányt lehetett volna írni róla. Kérdőn néztem rá, hogy akkor most mi lesz, de szerencsére jobb belátásra tért, és nem próbált makacskodni.
- Csak sodródj barátom, csak sodródj.- javasoltam neki, majd belevetettük magunkat a belvárosi kora éjszakai életbe. A pulthoz érve elismerően biccentem. Dante nem viccel, ha sodródásról van szó. Vigyorogva bólogattam, mikor próbálta megerősíteni a pultosnál a rendelésünket.
- Egészségünkre.- emelem magasba az üveget, amit a kezembe nyom, s rögtön iszok is egy nagy kortyot magunkra, a szabadságunkra, és minden élvezetre amiben csak részünk lehet. Ha már élvezetek. Tekintetem körbe hordozom a helységen, miközben félig a pulton könyökölök. Gondolom lesznek még többen is, de már szépen gyarapodunk. Legalábbis ezen a szinten, feltételezem a luxus részlegben később indul majd csak be az igazi élet. Tekintetemet megragadja egy kecsesen ringó csípő. A magas nő testhez simuló, fényes anyagú aranyszínű ruhája egészen comb középig felsliccelt, szőke haja lágy loknikban hullik a hátára. Kicsit túlöltözöttnek tűnik, de igazán különleges példány. Olyan harminc év körüli lehet, nem kis őzsuta már, szóval tudhatja mitől döglik a légy. Tökéletes, és éppen az egyik rulett asztal felé tart.
- Vadászunk emlékszel.- karolok át Dante vállát, majd az üveg nyakával a nőstényördög felé mutatok. - Remélem a szerencse alsód van rajtad.- mondom, és már indulok is meg a rulettasztalhoz, s közben a tárcámat keresem.  
MUSIC: --- | NOTE: ....| WORDS: ...
Vissza az elejére Go down
Dante Grey
vérpárduc alfa

avatar

. :


▲ ▽ ▼ △


Posztok :
148
Kor :
71
Lakhely :
▧ közöd?
Foglalkozás :
▧ alfa; tetkós; szerelő.
. :

Az irányítás jó dolog, de nem azonos a szabadsággal.

Amit ma teszünk, döntés arról, hogy milyen lesz a holnapunk.


▲ ▽ ▼ △

Néha hibázunk. Ekkor két választásod van: együtt élsz vele, vagy rendbe hozod.

Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet tudni, mekkorák lesznek végül.


▲ ▽ ▼ △

Nem mi magunk határozzuk meg, hogy mit akarjunk. Gondolatainkat és szándékainkat olyan háttérben megbúvó okok hívják életre, amiknek nem is vagyunk tudatában, és amik felett nincs is tudatos hatalmunk.




Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 1st Április 2016, 14:10



Alec


Én is húzok egy jó adagot a piámból. Szükségem van a megerősítésre, ugyanis kezdek megint elbizonytalanodni, hogy tényleg ezt akarom-e. Főleg, amikor elfordulva a bugyuta csapos srác vigyorától tekintetem megakad a sok kivágott ruhán, és... Nos, egyértelműen egy dologra felruházott hölgyeményen. Nem bírom megállni, hogy ne húzzam el a szám. Az egyik túl vékony, a másik túl magas, a másik túl szőke. Megrázom a fejem.
Most nem ez a lényeg, haver! Sodródj!
Úgyhogy a piámat magamhoz szorítva akár egy újszülöttet Alec után bandukolok. Közben tekintetemmel végignézek a helyiségen, megjegyzem a kijáratokat és menekülési útvonalakat - még ködös agyammal is erre ráállva. Aztán a helyiség belsejére, kialakítására terelődik át a figyelmem. Egészen hangulatos... bár talán egy kicsit túl... nos, túl sztriptízbáros, ha lehet így fogalmazni. Bár azt hiszem pont ez a lényeg. Szerencsémre, Alec inkább a kaszinós részleg felé evez.
Egyszer csak egy vékony kar kerül az enyém köré balról, és rám csimpaszkodik egy... nos, igazán csinos test.
- Szia, szépfiú! - dorombolja egy fiatal - alig lehet több húsznál - szőke lány, egyértelműen begyakorolt füstös hanggal. - Mi újságban errefelé? Olyan magányosnak tűnsz! Tetszenek a szomorú szemeid.
Még hogy nekem szomorú szemeim legyenek! Háh, ez, hölgyeim, már a múlté! Ideje szórakozni egy kicsit.
Már éppen rávigyorognék és biztosan valami nagyon idiótaságot mondtam volna - ebben nem én vagyok a mester, hanem Alec -, amikor megjelenik egy másik kéz a vállamon. Kecses hosszú ujjakat látok meg először, vérvörösre festett körmökkel. Amikor felnézek egy negyvenes éveiben járó gyönyörű nőt látok, akinek sötét haja van, és kicsit komolyabb benyomása. Azonban nem kizárt rólam sem mit akarhat.
- Ez nem egy fiú, Lexi - búgta mély rekedtes hangon, ami természetesebb, mint a másiknak. Látszik rajta, hogy tapasztalt. Bár a kis csitri sincs lemaradva. - Hanem egy igazi férfi, hagyd, hogy a felnőttek egymással foglalkozzanak!
- De Maaarthaaa! - vinnyogott a fiatalabbik, ahogy továbbra is - most már két kézzel - csimpaszkodott a karomba.
Félig alkohollal megtöltött agyam szerette volna azt hinni, hogy olyan népszerű vagyok, hogy máris két nő figyelmét sikerült megszereznem magamnak. Párduc ösztöneim azonban ráébresztettek arra, hogy inkább akkor tűntem fel nekik, amikor azt a sok bankót hánytam a pultra. Meg kell mondanom a piáért szívesebben fizettem, mint a kurvákért szeretnék. Khm... akarom mondani sztriptíztáncosokért.
- Hess - intett az idősebb nő, Martha a kezével, majd mindkettőt aztán felcsúsztatta a mellkasomon. Én pedig azt vettem észre magamon, hogy sajnálkozom, hogy azok nem más kezei. Mérgesen összevontam a szemöldökömet erre a bugyuta képre és határozottan átöleltem a derekát, majd magamhoz húztam.
- Ajjj - hallottam még "Lexi" nyavalygását, de több figyelmet nem szenteltem neki, és azt hiszem ő is hamar elment, hogy más pénzes fickót vadásszon magának.
Felhajtottam a whiskey-m egy nagy adagját. Martha meg sem rezzent, pedig biztos voltam benne, hogy nem sűrűn lát ilyet. Azonban az én szervezetem könnyebben fogadja be a nagy mennyiséget. Attól még holnap piszkosul gyűlölni fogom magam. Most azonban... sodródni, sodródni!
- Itt a barátom valamelyik rulettasztalnál - mormolom az ajkához közel. - Lenne kedved játszani?
- Veled? - nézett rám huncutul és én nem bírtam megállni egy idióta vigyort. - Bármit.
Azzal követtem Alecet az egyik asztalhoz. Nyomtam a kezébe egy köteg pénzt.
- Játsszunk! Tedd meg a téteket - utasítottam, mert nekem már nehéz volt figyelnem a számokra - még józanul sem ment annyira az ilyesmi. Alkoholtól párás agyam mélyén éreztem, hogy emiatt még jobban utálni fogom magam holnap. A józan Dante egy igazán fukar egy pöcs!
- De aztán nyerj nekem, mi amico!



SZAVAK SZÁMA: 579 | MEGJEGYZÉS: yeaahhh, baby xd

Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 30th Június 2016, 20:57


REYNARDO SÁNCHEZ


Második napom ezen az új helyen, szóval New Orleans. Soha nem gondoltam volna hogy Londonból még ide is el fogok jutni, egy nyüzsgő városból a másikba. Itt állok ebben a nagy városban, senkit nem ismerek és senkit nem is ismerek. Lehet hirtelen döntés volt felszállni az első repülőre ami indult, viszont gondosan megtervezett úttal nem lehet új életet kezdeni, teljesen a sorsa bíztam magam. A városban róttam az utcákat , ha már ide csöppentem akkor már derítsem is föl ezt a rejtélyes helyet.
Az igazat megmondván még sosem hallottam erről a helyről. Az épületeken viszont vissza tükröződik az európai stílus ami igazán bejön nekem. Egy kaszinó elé érkeztem meg, elgondolkodtam ha már ennyire a sorsa bíztam magam akkor talán anyagilag is támogathatna, ha már ő döntött. Van egy kis pénzem, szerencsét próbálok vele különben lassan úgy is elfogyna.
-Akkor mindent egy lapra! – motyogtam magamban ezzel elindulva a kaszinó bejárata fele. Nem vagyok szerencsejáték típus de különleges esetek különleges döntéseket vonnak maguk után. Életemben azt hiszem egyszer kétszer jártam ilyen helyeken, a szomszéd helyiségben sztriptízbár van, na az a hely ahová biztosan nem fogok bemenni.
Oda ballagok határozottan a pulthoz egy csinos szőke lány állt ott. Nem voltak sokan biztosan még korán érkeztem, az asztaloknál sem lehet hallani még az öröm ujjongást, minden csöndes szinte már komoly, leszámítva a szomszéd helyiségből átszűrődő zajokat.
-Jó estét- köszöntöttem hiszen még is csak angol vagyok- egy Teacher's Whiskey kérek- szükségem lesz egy kis bátorságra, na meg fel is kellene oldódnom picit túlságosan gondterhelt hangulatom van. Kitöltött nekem egy pohárral, régen ittam ilyet már, emlékeztet a régi bulikra és alkoholizálásokra.
-Köszönöm Jenifer- kísértem egy apró mosollyal, nézet előre furcsán rám honnan is tudom a nevét. Nem kell ehhez mentalistának lenni ott volt a pólóján. Egyet kortyoltam az italomból arcvonulataim össze ráncolódtak akár csak egy alkoholistának aki már régen töltötte fel a megfelelő szintet. Alkoholista éppen nem vagyok de a szabadulásom után nem ittam egy kortyot sem, és a börtönben nem jutottam hozza ilyen italokhoz.
Ki kellene néznem egy asztalt ahová csatlakozhatok, hadd tegyem próbára a szerencsémet. Régebben mindig is úgy gondoltam az ilyen fajta helyekre mint egy kis gladiátor veremre ha nyer az ember a menyekben van, viszont ha veszít akkor már nagyot bukkan.
Remélem valamelyik asztalnál játszanak Texas Holdent abban vagyok igazán otthon még soha nem jártam amerikai kaszinóban de az sem lehet sokkal másabb, mint a többi hiszen a lényeg ugyan az a szerencse na meg persze a győzelem. Ismerősökre sem értana szert tenni, mivel egyedül vagyok a városban akár csak a kis ujjam.
-Angliából származik?- kérdezte tőlem Jenifer, kísérve egy bájos mosollyal az arcán, biztosan észre vette az angol akcentusomat sosem hagytam még el Angliát ebből értetődően ilyesmire sem figyeltem sosem.
-Igen, pontosabban Londonból, gondolom az akcentusom árult el- válaszoltam neki, próbálva nem a kitárulkozó dekoltázsába nézni, hanem a szemébe. A válasz után egy nagyot kortyoltam az italomból, pokolian jól eset.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 30th Június 2016, 23:47


Jackson Winney

Szórakozottan érkezem ide, a Romanovok lebujához egy hosszú nap után, mármint magamban csak így hívom ezt a helyet. Amúgy nem rossz hely ez, egyszerre nyújt szórakozást és hajtja igába azokat, akik belesétálnak a csapdába. Éppen egy pasas húz el előttem, még hallom amikor azt motyogja "mindent egy lapra!". Sietős neki, hamar elhagy maga mögött, bár az is lehet én vagyok lassú, mindenesetre az angol akcentusa idáig elhallott és abban is biztos vagyok, hogy annyi esélye van neki, mint vízilónak az Epsoni derbin. Kimért léptekkel közeledem a kapu felé és azon agyalok, vajon megállítanak-e? De ez nem történik meg, az őrnek forog ugyan a szeme mikor elmegyek mellette. Akkor még sem vagyunk annyira fasírtban, ám több mint valószínű hogy ha találkozom is a családfővel hát nem fogunk bájcsevegni. Már csak azért sem, mert baromira pipa vagyok rájuk. Amikor szükség úgy hozta, ők nem voltak sehol. Apró bosszúság kissé felüti a fejét, mire beérek a belső helyiségekbe már tovaszáll. Kikapcsolódni jöttem, ezért is ül ki az idétlen vigyorom az arcomra, főképp mikor meglátom az előbbi fickót. Most Jenniferrel bájcseveg.
Rajtam a szokásos öltözékem, fekete póló, sötét kék farmernadrág, fekete sportcipő, a kezemen levágott ujjú bőrkesztyűk. Amikor odaérek hozzájuk, hangosan köszönök.
- Szép estét...Jennifer.
Aprót fejet hajtok neki, bár ha csak rákacsintanék is elalélna, ő tipikusan egy ilyen nő, úgyhogy el tudom képzelni mennyire könnyű dolga volt a fickónak, ha szédíteni akarta. Mit ad isten, hamar közli velem hogy képzeljem el, az úr itt előttem angol. Úgy teszek mint aki meglepődött.
- Komolyan?
Pislogok a fickóra, megvárom mit reagál erre, csak utána folytatom.
- Egy úr a pokolban is úr, nemde?
Ez a hasonlat pont találó erre a helyre, de csak azoknak akik itt akarnak szerencsét próbálni. Aztán újra Jennifer kerül a képbe.
- Egy üveg tequila-t kérek.
Még mondanom sem kell, annyiszor megfordultam itt és mindig ezt kértem, de a nő csak belevág a szavamba és ugyanazt elmondja, bólogatva hogy bizony ő megjegyezte ám. Jó végül is ezt értékelnem kéne vagy mifene. Kajánul vigyorgok rá, leginkább azt várom hogy hozza az italom. Mikor magunkra hagy, és ha még a fickó nem tűnt el mellőlem, úgy megint őt szólítom meg.
- No és mi járatban? Jó messzire eljött a borús Angliától.
Csak magamban folytatom: bizony ott is vannak kaszinók, felesleges volt ilyen messzire elutaznia hogy eladósodjon. Kérdés valóban ezt akarja-e? Nem tűnik így első látásra ennyire szerencsétlennek.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 1st Július 2016, 20:56


Reynardo Sánchez






Italomat kortyolgatva leült mellém egy idegen férfi, kért is rögtön egy üveg tequilat magának, nem látszott sem nagy hatalmú embernek sem pedig valaki befolyásosnak. Hiányoztak a testőrök és a személyek is, hogy bármelyik is legyen közülük. Hallottak alapján ismeri Jenifer, vagy csak éppen ugyan úgy mint én leolvasta a nevét a pólójáról.
Egy újabb apró kortyot vettem a számba, alaposan kiélvezve az izét, volt idő amikor a fél életemet el cseréltem volna egy ilyen italért egy nehéz nap után. Fél füllel hallottam ahogyan ketten bájcsevegnek, és éppen rólam nem gondoltam volna, hogy egy angol jelenléte ilyen furcsa ebben a városban.
Az őszintét megvallva nem sokban különbözik ez a hely mint akár melyik más, na persze a királynő képe a falon az itt nincsen meg, mosolyogtam el magam. Úrnak szólítottak engem, jött ez érzés, hogy ezen egy nagyot hahotázzak én mint úr? Akinek még pénze sincsen annyira a havi lakbért fizesse ráadásul nincsen három hónapja, hogy szabadultam a börtönből, ez igazán nevetséges.
Az italomból már kevés van talán egy két korty de lehet le gurítok még egy pohárral, na meg túlzásba sem kellene vinni, hiszen részegen nem hiszem annyira fogna a szerencse. Jött egy újabb hölgy a kaszinóba nem messze ült le a mellettem levő úriembertől, hosszú fekete estélyi ruha, szép kis gyémánt fülbevalókkal, biztosan valami nagy kutya lehet. Jenifer elindult, hogy kiszolgálja az új vendégét, ekkor hirtelen hozzám szólal az idegen férfi. A kérdésén elmoslyodtam magam, igen a borús Anglia, milyen messze is van. Viszont hiány érzetem sincsen ott mindig csak szenvedtem és boldogtalan voltam itt talán megváltozik a helyzet, és ami azt illeti kezd tetszeni is a város nekem.
Bejön ez a közvetlen dolog, hogy idegeneknek csak úgy kérdéseket tesznek fel meg szóba állnak velük ez számomra igen is új.
-Mondhatnám, hogy tudom mit keresek itt de ezzel igen csak nagyot lódítanék, el jöttem új életet kezdeni és felültem az első repülő gépre ami indult, ezek után itt kötöttem ki ebben a városban, ez a második napom.- meséltem el a dolgot, nem értem igazán miért mondtam el, csak úgy jól eset valakinek el mondani a dolgot, egy újabb korty ital után pedig folytattam.
-A városban kószáltam felfedező útra, hogy milyen is ez a város és itt kötöttem ki, gondoltam egy kis szerencsét próbálok ha már Angliában sosem volt, talán itt lesz.- válaszoltam meg ezzel a kérdését. Első látásra nem tűnik egy sorozat gyilkosnak, sem pedig egy csalónak akik az ember pénzét akarják ki csalni, de ha ez lenne a célja akkor nagyon rossz helyt kopogtatna. Hirtelen az ajtón két biztonsági őr lépett be, figyelve a bárpultot, nocsak a mai estém még sem lesz olyan nyugodt mint gondoltam? A két fickó úgy nézet ki mint egy igazi pitbull csak éppen nem vicsorogtak.
-Na és ön? Eljött, hogy megpróbálja a maga szerencséjét?- kérdeztem vissza, ha már érdeklődött annyit legalább illendő dolog volt, hogy vissza kérdezek. Amúgy sem ismerek senkit, jobb beszélgető társaság mint a szobámban a tükör aki sosem felel vissza. Felhajtottam az utolsó kortyot is az italomból majd Jenifer fele nézve meglóbáltam az üres poharat ezzel jelezve újra töltésre vár. Nem mondanám, hogy sokat szoktam inni, de ennek ellenére mindig is jól bírtam a tömény italokat.
- Milyen illetlen vagyok be sem mutatkoztam még, Jackson vagyok, Jackson Winney, és ön kilétében kit tisztelhetek meg? - folytattam a beszélgetést. A sok elzártság rá döbbentett arra, hogy milyen fontosak az emberi kapcsolatok, nem egyszer volt úgy hogy nagy hasznát vettem volna egy jó ismerősnek akik elmondják, hogy mennek a dolgok ott bent a cellák börtönébe.
Jenifer elindult felém  a whiskys üveggel, hogy töltsön egy újabb adagot. Mikor kitöltötte a szemébe néztem boldogságot láttam benne, azt hiszem az én szememben sosem ragyogott olyan fény mint az övében. Mostanra már a feszültségem kezdett kicsit feloldódni. Hátra nézve a két bazi nagy biztonsági őrre még mindig minket figyeltek, vajon mi nem tetszik nekik? Én vagy éppen az újdonsült „ barátom”?
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 2nd Július 2016, 09:42


Jackson Winney

Az aktuálisan elém rakott üres pohárral szórakozom, mialatt a mellettem ülő fickó válasza csapja meg a fülem. Világos, mi több, olyan logikus hogy már is ellent mondott saját magának. Persze a hallottakon elgondolkozom, mert nekem mindig kattog az agyam mindenen és az új élet emlegetése régi szép emlékeket ébreszt. Ó pontosan tudom milyen érzés egy új élet reményével kábítania magát az embernek. De ha kicsit logikusan átgondolja ő is, rájön, hogy új élet nincs, csak változások vannak az életünkben, de ettől még nem új, ahogy a régi önmagunk is mindig ott fog rejtőzni az újnak vélt alatt. Ebből az egészből az időközben bemutatkozó Jackson csupán annyit láthat, hogy húzogatom a szemöldököm, egyszer rámosolygok, és fogadom a bemutatkozását. Feltett néhány kérdést is, szeretne ismerkedni, amiben semmi kivetni való sincs. Csupán azért nem válaszolok még neki rögtön, mert Jennifer tekintetét követve, aki időközben elém rakta a tequila-m, meredten tekint a hátunk mögött sokkal távolabb, még az ajtó előtt megjelenő őrök felé. Hát megnézem magamnak őket, nincs kizárva hogy lesz itt még valami ereszd-el-a-hajamat, ha netán engem keresnek vagy figyelnek. Amikor megfordulok a kezemben, a nekem kitöltött itallal és rájuk tekintek, érdekes módon Jackson is felfigyelt rájuk. Egyébként nehéz kivenni melyikünket figyelik. Visszafordulok és lehúzom a tequilát. Az üres pohár a pultra kerül, én meg komoly képpel fordulok a fickóhoz.
- A nevem Reynardo Sánchez, de szólíts csak Ray-nek.
Megragadom az üveget, és míg magamnak töltöm a következő adagot, Jennifer elhátrál tőlünk, távolabb a pult másik végébe. Nem vagyok szívbajos, én inkább folytatom az ismerkedést, mert ha akarnak valamit akkor úgy is idejönnek. Engem ilyesmivel lehetetlenség megfélemlíteni.
- Én a szerencsém inkább stratégiának hívom. De egyébként most hazardírozok.
Kicsit az őrök felé bólintok Jacksonnak, utalva arra lehetséges hogy engem keresnek. No erre értem a hazardírozást. Most gyorsan le is húzom a következő slukkot, és vigyorogva folytatom.
- Ha nem akarod a pénzed elveszíteni pár óra leforgása alatt, még véletlenül se menj a póker asztalokhoz. Régen szép összegeket kerestem a rulett asztaloknál, ott lehet pénzt csinálni. Érdekel hogyan?
Tulajdonképen a fickó munkanélküli, így még segítségére is vagyok. Nem mintha ez lenne a szívügyem, inkább fogalmazzunk úgy örömmel török borsot a Romanovok orra alá. Jó hecc, én meg szeretek poénkodni, akár így is. Azonfelül ha követi a stratégiám, hát az elnyert összegbe belehalni nem fognak itt, nem olyan számottevő, de neki biztosan jól jön.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 2nd Július 2016, 10:33


Reynardo Sánchez





Illendően bemutatkozott az eddig ismeretlen férfi is, Reynardo Sánchez néven elmosolyodtam, és a poharam után nyúltam.
-Akkor az egészségedre Rey – mondtam neki majd ittam egyet az italomból. Az eddigi ismeretség alapján nem egy hétköznapi emberrel van dolgom, aki a megfáradt munka után be jött a kaszinóba szerencsét próbálni. Elgondolkozom azon amit mondott, hogy stratégiára épít mint szerencsére. Jobban bele gondolva sosem volt szerencsém semmiben sem, amiben kelet volna mindig a lehető legrosszabbul sült el sosem olyan módon, hogy valami jó vagy szerencsém származzon a dologból.
-Lehet van valami abban amit mondasz, de ahogy gondolom már régen feltűnt neked nem vagyok egy szerencsejátékos.- fordultam felé egy mosollyal az arcomon. Egyre több mosoly csavarodik el az arcomon, úgy veszem észre lassan már teljesen sikerült feloldani a gátlásaimat és a feszültségemet. Rey jelzésére felfigyeltem, ő is kiszúrta a két „ izomagyat” a bejáratnál, közvetlen Rey felbukkanása után jöttek be szóval lehetséges hozzá jöttek. Engem nincsen amiért keressenek még senkit nem ismerek, ellenségem sem lehet, bár ahhoz mikor is kelet ismeretesség?
-A barátaid?- kérdeztem tőle egy vigyorral az arcomon, mint aki a helyzeten szórakozik, az őrök felbukkanása után Jenifer sem jön ide kacérkodni velünk inkább el van a poharak mosogatásával, meg törülgetésével. Egy kis tanácsot adott Rey, hogy ne a póker asztalhoz menjek hanem a ruletthez, pókert még úgy ahogyan tudom, de a ruletthez halvány sejtésem sincsen, mint. Kíváncsian hallgatom amit mond, nem tudom még pontosan meg lehet-e bízni benne, sok olyan ember van aki ilyen helyeken szerencsétlenekre vadásznak, hogy elvegyük a pénzüket. A jelenlegi helyzetem elnézve én is szerencsétlen baleknak nézném magam. Adok neki egy kis bizalmat úgy sincs sok pénzem szóval sokat nem is bukhatok.
-Rendben van hallgatlak, mi lenne az a különös titok amivel jól lehet kaszálva, de van egy kis gondom a rulettel, hogy halvány gőzöm sincsen, hogyan kell játszani, szóval ha oda megyek akkor neked is kellene jönnöd-mondtam neki. Amúgy sem lenne rossz dolog eltűnni, mert már nagyon idegesít a két szempár figyelmét mindig a hátam közepén érzem. Rulett asztalnál alig egy páran vannak, az italomból lehajtottam az utolsó kortyot is, mára elég is volt az alkoholizásból. Nem szeretnék elveszteni az összes pénzem csak azért mert éppen „matt” részeg vagyok.
-Viszont lenne egy kérdésem hozzád, miért akarsz segíteni nekem egy idegennek akit még sosem láttál, nem gyanúsítalak semmivel sem csupán kíváncsi vagyok?- kérdeztem rá konkrétan ami bökte a csőrömet. Mindig is szerettem a közepébe csapni a dolgoknak. Idő közben megjelent egy férfi aki oda ment az őrökéhez egy kis bájcsevejre. Öltözete nem éppen mondható hétköznapinak, vajon ő lenne a tulaj vagy csak valami biztonsági főnök? Közben Jenifer fele intettem, hogy fizetném a két italt amit elfogyasztottam, ezzel is jelezve nekem mára elég volt az alkoholból. Lehetséges Reyel most megfogtam az isten lábát vagy, éppen ellenkezőleg kiderül nemsokára.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 2nd Július 2016, 17:06


Jackson Winney

Csak bólintok a kérdésre, igen, az már jó rég feltűnt nekem, gyakorlatilag mikor bejöttünk. Persze erről nem kell tudnia. Így a néhány párbeszéd után azt gondolom, kissé lassú, de korántsem vak a környezetére. Irigylem azt a mosolyt tőle amivel rendelkezik, a kérdésére pedig hangosan felnevetek.
- Régi cimborák.
Sejtheti hogy nem vagyunk puszipajtások, bár eddig szabad bejárásom volt ide, akkor most kezdhetek új törzshely után nézni? Ó talán még itt nem tartunk. Viszont azt sem kellene megvárni hogy idejöjjenek. Lehúzom az újabb tequila adagom, majd bizalmasan közelebb hajolok Jacksonhoz.
- Ez nem titok, ez egy stratégia. Figyelj! Az első és legfontosabb hogy sose rakj számra, csak is színre. Fekete vagy piros. Addig rakj egy színre, amíg nyersz vele, aztán válts. Ha kevés pénzed van, kis tételben rakj, ha több száz dollárod, akkor egy dollárosokban. Mindig duplázd a lerakott tételt, amíg nem nyersz, utána kezd kicsiben megint. És most jön a legfontosabb, sose maradj egy kaszinóban fél óránál tovább. Egy ideig ugyanis hagynak nyerni, aztán beindul a dózer. Bizony. Az a legjobb ha felveszed a pénzed, kimész és a város egy másik kaszinójában folytatod. Egy este alatt így megtriplázhatod azt amid van.
Teljesen logikus ha végig gondolja. Megragadom az üvegem és kitöltöm a következő adagot, bár láthatóan Jackson már befejezte. Szeretné ha vele mennék. Megint felnevetek, mert ez egy kissé infantilis kérés, ugyanakkor jogos ha nem bízik meg bennem.
- Rendben van. Most itt, aztán pár utcával feljebb.
Jelentem ki a magam kevésbé szívtipró, már már idétlen vigyorgásával, tulajdonképpen nem szeretem ha követnek, megfigyelnek, vagy bármi ehhez hasonló és hát ezek a szorgalmasan buta gorillák kezdenek feszélyezni. Pedig még mindig csak ott állnak. Megiszom a pohár tartalmát és azzal a lendülettel felpattanok a székemről.
- Gyanúsítasz? Mit akarsz rám kenni?
Közben elindulok, menjünk csak a rulett asztalhoz, legalább lekopik a terem színe java. Persze egyből a trollkodás jut az eszembe, nem szeretném folytatni ezt a körkérdést, és Jackson sem az iskolában van hogy így rákérdezzen. De megtette. Akkor én meg folytatom a hülyeséget. Tulajdonképpen alig ismerem, azt se tudom miféle, nem-e olyan akit majd később levadásznék. Csak annyit tudtam leszűrni az eddigi párbeszédeinkből, hogy becsületes, őszintének tűnik és szerintem az is, ami baj, mert ez azt jelenti hogy megbízik az emberekben, meg a többi förtelemben is. No meg hogy munkát keres. Én is tudok neki ajánlani, de úgy gondoltam először próbálja ki a rulettet, bosszantsuk fel a szomszédokat, nem mintha a látványomtól nem lennének eléggé feszültek. Vigyorogva lépkedek tova a finom bársony szőnyegen, valahol rémisztő hogy ennyi szempár követ nyomon, valahol meg bók az egómnak.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 2nd Július 2016, 23:34


Reynardo Sánchez





El tudom képzelni milyen régi cimborák is lehetnek ők, na de nem számít hiszen rám úgy sem hiszem, hogy veszélyt jelentenének, meg amúgy a város is egész békésnek tűnik Londonhoz képest. Figyelmesen végig hallgatom az elmondott stratégiát, nem is hangzik akkora hülyeségnek logikusan végig gondolva. Kíváncsi leszek mi fog történni, eddigi életem során rá jöttem arra, hogy ami túlságosan is jól hangzik annak általában rossz a vége.
-Hmmm érdekes, reméljük működni is fog, amúgy sem szeretnék meggazdagodni nem azért jöttem ide, csak kellene egy kis szerencse ki lábaljak a pénzügyi nyomoromból és ez a segítségeddel talán meg is fog történni. Minden esetre figyeld, hogyha jönnek a „ dózerek”. - elmosolyodtam a kifejezésen, úgy szövögetjük ezt az egészet mintha csak bankot akarnánk rabolni. Mondjuk éppen annyira elvetemült nem lennék de az az izgalom talán megérné, a börtönben hallgatva az rabokat akik ilyesmivel próbálkoztak, mintha elmesélés közben csak átélték volna a helyzetet nagyon fel voltak pörögve tőle.
-Ugyan lehet picit gyámoltalan alaknak látszok, de a börtönben is mindig meg tudtam védeni magam nem hinném itt New Orleans utcáin lehetne találni olyan állatokat, mint a Londoni börtönben. - mosolyogtam el magam, nem beképzeltség képen mert éppen superman sem vagyok, csak hát egy két dolog ragadt rám ott. Lehet azért nem kellett volna az orrára kötni, hol is jártam de most már nem szívhatom vissza. Jenifer el vette a poharamat, majd egy pillantást vetett rám, szemei mintha csak azt sugallták volna vigyázz magadra.
-További szép estét a hölgynek- vágtam rá egy mosollyal , majd elindultam Rey után, a rulett asztal fele. Szempárok tekintetét úgy éreztem a hátamon, mintha csak lyukat vájnának belém, sosem szerettem ha valaki bámul engem, mindig is igyekeztem kerülni a figyelem központját.
-Amúgy a megválaszolva kérdésedet, nem gyanúsítgatlak én semmivel csupán, csak éppen kevés az ilyen segítőkész ember aki egy vadidegen segítségére siet- menet közben mondtam neki. Mindezek ellenére egészen jól érzem magam Rey társaságába egy kis izgalmat hozott bele ami már igen csak hiányzott a mindennapjaim közül. Elgondolkodtam azon mivel foglalkozhat, hogy ilyen helyeken fordult meg.
-És mond Rey mivel foglalkozol, hogy ilyen trükköket tudsz meg ilyen komoly cimboráid vannak? - mosolyodtam el a mondat végén. Nagyon jól tudtam ezekkel olyan barátságban lehetnek mint a kecske nyaka a késsel. A rulett asztal fele tekintve egy nő volt ott fekete szoknyában és fehér ingben, ő kezelte az asztalt és fogadta a téteket. Az asztal körül állt mlg három személy is egy öregedő korban levő nő és két férfi akikről már ránézésre lecsüng, hogy otthon lenne a helyük a wc csésze mellett a kígyókat emlegetve.
-Minden esetre nem fogok hálátlan lenni, ha sikerül legalább megtriplázni a pénzem egy negyede a tied, szerintem ez így fear nem gondolod?-  mondtam neki, nem úgy nézett ki mint aki éppen pénzre szorul csak hát én így érezném jól magam. Az asztalhoz érve, én is beszálltam a játékba rögtön a feketére is tettem a tétet, persze előre csak kicsit ahogyan Rey javasolta. A játékot irányító nő megpörgette és a golyó a piroson állt meg, nos elsőre nem volt szerencsém. Következőkor is feketére tettem most azonban megduplázva azt a kevéske tétet. Izgalom öntötte el a testem, az adrenalin tombolt bennem, rég nem éreztem ilyen érzést.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 3rd Július 2016, 23:15


Jackson Winney

- A "dózerek" nem jönnek, azokat te nem látod.
Nem személyeket emlegettem ezzel, bár erre most konkrétabban nem térek ki, csak akkor ha megkérdezi. Közben teszünk egy kis kitérőt a váltókhoz. Jackson-t is arra navigálom, mármint követ szóval utánam kell jönnie.
- Gyámoltalannak?
Horkanok fel. Ki az a pupák aki őt gyámoltalannak látja?
- Nekem nem tűnsz annak.
Vágom rá rögtön, mert én bizony nem annak láttam. Csupán az őszinteség manapság nem erény, és egyébként aki becsületesen akar megélni, annak rendszerint vagy nem, vagy baromi nehezen megy. Tolvajoké, hazugoké, gyilkosoké a világ. A börtön emlegetésére kissé felszalad a szemöldököm, erre nem számítottam, sikerült meglepnie ezzel.
- Azt ne hidd. Nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés.
Talán egyszerre fejezzük be ezt a mondatot, mert ez egy gyakran emlegetett klisé. De nagyon is igaz. Halvány fogalma sincs mi fog itt várni rá. Megállok a váltó előtt, valamivel arrébb lépkedek helyet adva neki, hadd váltson zsetonra amennyit szeretne, de azért még folytatom az eszmecserét.
- Értem. Tehát azzal gyanúsítasz hogy segítőkész vagyok...azért mert segítek neked megrövidíteni gazdagékat?
Olyan részletesen magyarázom körbe hogy ezt már jobban nem lehetne a szájába rágni, azt hittem időközben magától is rájött. Elvégre elég kézenfekvő. Valóban segítőkész lennék? ugyan. Én ritka nagy szemét láda vagyok, persze ezt az arcomat még nem mutattam meg neki és valószínűleg nem is fogom, mert semmivel sem szolgált rá.
- A belváros szélén, Ray műhelye...az az enyém.
Biztos látott valahol egy hirdetést, szórólapot menet közben míg a várost járta, akkor rögtön beugrik neki a kép, és tudni fogja hogy autószerelő vagyok. Eszembe jut megemlíteni a ranchot is.
- A családomnak van egy jó nagy ranch a tulajdonában a tónál, lovakkal..egyéb állatokkal, szántó földdel, oda most az öcsém keres munkaerőt, ha érdekel.
Így elsőre szóba sem hozom neki a speciális állatokat, főleg azokat nem akiket ideiglenesen a pincében szoktunk kivallatni, megkínozni. Ugyanakkor a jelentkezőkkel elbeszélgetnek és orvosi vizsgálatban is részesülnek, képtelenség ezen a rendszeren keresztül jutnia egy förtelemnek. Még mielőtt odamenne az ablakhoz kifejti hogy meg akarja osztani velem a pénzét, amire azonnal nemlegesen rázom a fejem.
- Nézd, ha pénz kellene már én is váltanék. Hm?
Meglebegtetem a zsebem, pedig nem ott van a pénzem, de hogy hol azt ugyan nem kötöm az orrára. No meg úgyse kíváncsi rá, most azt hiszi ott van és kész. Egyébként sem kellene készpénzzel fizetnem, elvégre a pultnál sem fizettem, én itt még hitelt kapok, amit természetesen később kell kiegyenlítenem. Elcsendesülök, megvárom amíg megkapja a zsetonjait.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 4th Július 2016, 14:23


Reynardo Sánchez




Nem egészen értem amit szeretne közölni velem vagyis ködösen beszél, változtatott a beszéd stílusán, most már nem volt olyan egyenes, mint a beszélgetésünk legelején. Hmm nem értem még mindig ezt a dózer dolgot, de nem akarok értetlenkedni, inkább annyiban hagyom.
-Ha te mondod Rey. – egy vigyorral az arcomon, az a mondata „ azokat te nem látod” fura volt, mintha én látnék valamit amit ő igen. Hát biztosan én értelmeztem félre valamit. Annak viszont örülök ha nem néz gyámoltalannak, régen nem voltam ennyire határozott sőt még dadogtam is, vicces volt azért vissza gondolni a régi énemre, de a börtönben teljesen át nevelést kaptam. Amikor a börtönt említettem akkor nem kérdezte meg, hogy miért voltam bent, ennek viszont annál jobban örültem. Nem szeretem mikor arról kérdezgetnek mert ha el is mesélem akkor jön a dolog, hogy tudtam ennyire naiv lenni, na hát igen én magam se értem.
-Ebben vitában sem szállok, kezdem azt hinni több az ilyen állatkerti példány, mint a normális ember.-nem ismerem túl régen Reyt de őt azért éppen nem sorolnám be abba a bizonyos állatkerti csoportba. Beszélgetésünk közepette azonban ismét nem lett szerencsém, a piros nyert nos most jön a harmadik, három az isten igaza szóval remélem most már szerencsém is lesz. Közben az őrök elkezdtek erre fele jönni, nem biztos ide jönnek, azért még a szemem sarkában szemmel tartom őket. Időközben Rey elmondta mivel is foglalkozik, azt hiszem láttam is amikor külvárosból jöttem ide, csak nem figyeltem oda.
-Értem, akkor a magad ura vagy.- kicsit irigylem is neki volt bátorsága bele kezdeni egy magán dologba nem pedig másnak gürcölni. És be is jött Rey stratégiája a fekete nyert ezzel vissza nyerve a feltett zsetonokat. Most ismét kis téttel indulok ám azonban most a pirosra tettem a zsetont. A munka ajánlat igen csak meglepett nem tudom, hogy ez nekem hogyan menne mindig is egy városban laktam, nem volt kutyánál több állatom menne nekem vajon azokról való gondoskodás? Hmm nem tudom. De még is jobb mint a semmi, és nagyra becsülöm Rey-t hogy segítene nekem.
-Jól hangzik a jelenlegi helyzetben szinte bármi jól jöhet – no azért vannak kivételek gondoltam magamban – oda adom a telefon számom és ha testvéred is bele egyezik akkor szívesen benne lennék, gondolom vele kell majd egyeztetni a részleteket.- beszéltem lelkesedetten, mert így már egészen kezd alakulni a dolog. Nem csak hogy van munka, hanem szeretnék valami újat is kipróbálni nem csak a megszokott irodai munka, és szerintem ez eléggé nagy változás fog leni.
-Rendben van, ahogy gondolod Rey de ha itt végeztünk a következő italt én állom és ez most már nem vita tárgya- veregettem meg a vállát. Ezzel is jelezve ez már eldöntött dolog nem pedig eldöntendő, újra pörög a rulett, és piros lett. Ezek a körök, így mentek egy jó ideig és ami azt illeti sikerült is megduplázni a pénzem. Az Őrök folyamatosan figyelnek minket amíg nem hirtelen elindulnak felénk és az egyikük hozzánk is szól.
-Kérem velünk fáradnának?- mondta a biztonsági nekünk, de valami nagyon furcsa akcentussal mondhatta mert szembe röhögtem vele, nem tudom igazából csak az akcentus játszott közbe vagy már a fejembe szált az ital. Az őr nem mosolygott, sőt inkább halálosan kemény arcot vágott felém.
- Rey úgy néz ki „ gazdagék” látni szeretnének minket, mi szeretnénk őket? - kérdeztem Reytől, nem igazán tudom most a játékkal van bajuk ahogyan játszom vagy éppen személyünkkel, van egy olyan érzésem, hogy nemsokára ki is fog derülni.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 5th Július 2016, 16:31


Jackson Winney

Látom Jacksonon nem értette amit mondtam neki. Végül is nem kell neki értenie, elvégre az egyszerű embereknek fogalmuk sincs hogy működik egy casino. Hamar megtörténik a váltás, hamar odébb is állunk, közben megy a beszélgetés. Elkezdődik a móka a rulett asztalnál, a kezdeti bal lövéseket felváltja a teli találat. Megmondtam. Elégedett fejjel vigyorgok Jacksonnak és bólogatok is, bizony, megmondtam. Én is így kerestem a pénzem valamikor régen, aztán később rájöttem hogy rendes munkával foglalkozni jobb, mint lézengeni. Láthatóan ő is örül ennek, így együtt örömködünk.
- Rendben.
Válaszolom kurtán még a munka ajánlatom kapcsán, amire adna egy telefonszámot. Nem esne nehezemre megölni ha kiderül hogy nem ember, viszont jobban örülnék neki ha nem így volna. De ezt csak akkor tudom meg, ha elmegy az öcsémhez az állásinterjúra, valamint az orvosi vizsgálatra. Míg ezen gondolkodom és közben figyelem a rulett asztalt, hirtelen megütögeti a hátam és kijelenti hogy a következő kör italt ő állja.
- Ahogy akarod. Nem árt bemelegíteni az újabb kör előtt.
Húzogatom a vállam és vigyorgok. Egész megkedveltem az angol urat.
- Én majd kevesebbet iszom, legyen aki figyelmeztet ha rossz színre raksz.
Nem mellesleg holnap meló, én kikapcsolódni jöttem, nem totálisan lerészegedni. Tulajdonképpen meglep a hátam mögül érkező felszólítás, teljesen meg is feledkeztem a gorillákról. Megfordulok, lefelé ívelő szemöldökkel, összeráncolt homlokkal. Nehezen tudom eldönteni Jackson kérdése kapcsán, hogy most örül, vagy mérges, de abban biztos vagyok, hogy én mérges vagyok.
- Miért fáradnánk mi veletek? Elég ha magunkkal fáradunk.
Kérdezek vissza rögtön, kifacsarva az előbbi felszólítást, tovább fonva az eszmecsere fonalát. Mily ormótlan barmok, pofátlanul idejönnek és bemondanak egy ilyet tömény akcentussal, bár azt már megszoktam. Kíváncsi vagyok tudnak erre válaszolni, vagy sem.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 5th Július 2016, 22:03


Reynardo Sánchez


Az állással kapcsolatban röviden le is zárta a témát, amit nem is bánok most egy kicsit kikapcsolódni jöttünk nem pedig kitárgyalni az állattenyésztést. Majd holnap vagy később felhív a testvére, hogy megbeszéljük a dolgokat. Válaszára, hogy nem árt bemelegedni, már szinte intettem volna Jenifernek ha ezek a túlméretezett esztelen majmok nem jöttek volna ide, úgy néz ki el halasztódik kicsit a „ bemelegítő kör”. Vigyor húzódott el az arcomon mikor mondta ő majd kevesebbet iszik hát előnyben is van ő én csupán két pohár italt ittam meg ő meg egy egész üveggel kért ki. Viszont biztosra veszem jobban is bírja az alkoholt, mint én aki oly ritkán iszik és még a két pohár italtól már vigyorog.
-Ahogy szeretnéd, de nem kell azért vissza fogni sem magunkat- nyögtem vissza. De most hagyjuk is a piálást, most fontosabb dolgunk van, le kellene rázni ezeket. Csak hogyan? Rey válaszán elmosolyodtam, próbára teszi a az eszüket majd ha nem tudnak válaszolni gondolom majd jól kiröhögi.  Van benne valami ezek ellen ésszel jobban lehet boldogulni, mintha be akasztanánk nekik egy jobb egyenest. A biztonsági őr felvonja szemöldökét, majd társára néz érthetetlenül, biztos tőle várja a megoldást, de ránézésre egyik sem okosabb a másiknál. Annyi mintha a veréb kérné meg a gólyát a gabona aratásra.
-Nem kell itt nekünk halandzsázni, nem kérés volt ez hanem parancs.- nos ennél a mondatnál kicsit bedühödtem, honnét veszik, hogy nekünk parancsolhatnak, ők itt egyszerű alkalmazottak semmi többek.
-Te meg csak itt egy szerű szolga vagy semmi több te szeretnél parancsolgatni, „ gazdagékkal” is megmernéd ütni ezt a hangnemet? - kérdeztem rá, a szolga szónál láttam a szemében a tüzet legszívesebben használta volna az öklét, de még van benne önkontroll. Érdemes lenne kiakasztani őket? Minden esetre kuszáltam a rulettből és elpakoltam az eddigi megnyert zsetonokat, én nyertem nem fogom az árvák javára itt hagyni őket. Rey szemébe néztem majd megszólaltam.
-Mi legyen megiszunk egy újabb kört, ha a játékunkkal volt dolgunk mára végeztünk amúgy is. -mondtam neki. Nem vagyok éppen erőszak kedvelő de ha kialakulna akkor ott lennék az első sorban, de amit el lehet kerülni azt érdemes volna. Megfordultam, hogy a bárpult fele menjek, mikor hirtelen rám tette az őr a kezét a vállamra, ezzel megállásra kényszerítve. Ujjait széttárta a vállamon, bizonyára sok erő lehet benne. Kezemmel megfogtam a kisujját majd egyszerűen kitörtem, kiáltott is rendesen amikor hallatszott a csont roppanása.
-Milyen jogon érsz hozzám, ha kötekedni akartok valakivel mert éppen a sok szteroid elszúrta a férfiasságotokat és ezzel kompenzáljátok akkor menjetek el kurvákhoz ne minket zaklassatok- mondtam nekik fennhangon, egyáltalán nem az ital beszélt belőlem csak hát meg kell mutatni kikkel van dolguk, a börtöni első szabály ha valaki beléd köt ne hagyd magad sosem. Az egyik éppen Rey mellet áll, majd rá is szól Reyre.
-Héé te mond meg a barátodnak nyugodjon le vagy mind ketten nagy bajba keveredhettek- szinte már ordított Rey fülébe kíváncsi vagyok meddig fogja ezt eltűrni amíg vissza nem vág valamivel. Ennek a modorra még olyan sem volt mint a vicces gyerekké akinek elintéztem a kisujját. Szembe fordultam a fickóval, és mélyen a szemébe néztem lássa nem félek tőle és ha megüt akkor majd ő csak rosszabbul járhat az állásával is játszik egyszerre na meg a testi épségével is.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 5th Július 2016, 23:15


Jackson Winney

Kérdésemre nem jön válasz, egy perc néma csend, aztán még is újra felszólalnak.
- Parancs? Tán a nemzetközi űrbázison lennénk?
Kétlem hogy megint egymásra tekintgetnének, révén nem vagyunk egy szinten és már most belefáradtak a kérdéseim értelmezésébe. Illetve ha megpróbálnák megint egy perc néma csend lenne. De nem ez történik. Helyette Jackson szólal meg. Lenne mit hozzáfűznöm még, de amint kiejti a "gazdagék" szót nevethetnékem támad. Viccesen cseng, Romanovék a gazdagék. A fickónak azonban nincs humorérzéke, vagy konkrétan az nem tetszik neki, hogy szolgának nevezték. Ökölbe szorul a keze, én meg az asztal felé tekintek, néhány üres pohár, egy félig tele üveg..ezeket simán hozzá vághatom, ha meg meri kockáztatni a jelenlétemben. Jackson felém fordul, látszólag mit sem foglalkozik a két gorillával, ezért én is abbahagyom az asztal feltérképezését. Összefüggéstelenül beszél, már most megártott az alkohol? Én még bírom.
- Ahogy megbeszéltük.
Bólintok neki, aztán arra leszek figyelmes hogy ezeket ketten akcióba lendülnek, kezd tetszeni a műsor. Pontosabban éppen a kijelentésem után fogja meg az egyik Jackson vállát, aki erre eltöri a kisujját. Bravúros. Az ember sosem gondolná mennyire tud fájni ez is. Most nyúlok az üvegért, magamhoz húzom az asztal lapján, és belekortyolok. Bourbon. Nem a kedvencem, de most ez is megteszi. A másik fickó mellém keveredik idő közben és azt hiszi jó néven veszem, ha a fülembe üvölt. Abban a minutában lendítem az üveget, ami hangos zörej keretein belül csapódik a halántékának. Nem érdekel ha megvágom, az se ha netalán halálos sebet kap. Abban a minutában elvágódik a padlón.
- Ennek a kettőnek ha hülyeség hajtaná a biciklijét, kontrázva mennének fel a Himalájára.
Dödögök mérgesen, igen, most már nem vigyorgok, mert sikerült felidegesíteniük. Odalépek a másikhoz, aki jelenleg térdel, jajong az ujja miatt.
- Mondd meg Dimitrinek, ha akar valamit, ő jöjjön elém!
Úgy gondolom vagyunk még olyan viszonyban hogy ne íly módon próbáljon meg "beszélni" velem. Engem akart, Jackson csak belekeveredett. Ezután szépen arcba térdelem, hogy rögtön hátra is esik, szétterülve a padlón. Még most sem érdekel mi van a barátjával, fetrengve hagyhatjuk őket magunk mögött. Jackson elé lépek.
- Menjünk.
Látom a mozgást a szemem sarkából, majd arra is fordítom a fejem. Ha most elindulunk, még meg tudunk lépni anélkül, hogy még több kárt okoznánk. Előttünk az este és van még jó pár casino a városban.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 6th Július 2016, 23:07


Reynardo Sánchez




Az események igen csak felpörögtek tetszik, hogy Rey sem az a „beszari” alak aki rögtön behozza a farkát ha megjelenik előtte egy izom kolosszus. Szemtől szembe esélyem sem lett volna szó mi szó, erősebb is volt meg magasabb is, de ki lenne az a hülye aki szemtől szembe ki áll egy ilyennek, szép dolog a tisztesség de ez esetben csak ostobaság lett volna. Elmosolyodtam Rey kérdésén amit feltett a biztonságinak, aki már a földön fetrengett. Rey lecsapta a másik fickót is, akár csak egy legyet, ő inkább a „kocsmai” stílusban nyomta egy jó kis piás üveg a fejre és már ki is dől az ellenfél.
-Nem csak a hülyeség, hanem egy kis modorra taníthatná őket ennek a helynek a tulaja.- mondtam neki, közben láttam figyeltek minket, mert a helységben levő kamera mind ránk irányult akár csak egy színpadon. Nem dicsekvés képen, de eléggé szép show-t rendeztünk itt, az itt levő emberek előre csendben voltak, és figyeltek de a végére szinte már toporzékoltak, hát igen a sok ital meg a szerencse játék okozta mámor felspannolja őket. Ekkor egy furcsa név hangzik el „Dimitri”, ekkor picit elgondolkodtam nem miattam volt ez az egész felhajtás, mivel én nem ismerek semmiféle Dimitri nevű csókát, bizton Reynek valami cimborája. Még nem kérdezek rá majd amikor vissza térünk a pulthoz akkor majd rá kérdek, jobb lesz minél hamarabb odébb állni mielőtt feltámadna a biztonságiaknak a harci kedvük.
-Rendben van cimbi – mondtam neki mosolyogva, nagyon régen volt ilyen jó estén nem csak hasznos volt több értelemben, hanem még jól is szórakoztam. A pulthoz érve Jenifer nagy boci szemekkel bámult ránk, nem tudom el dönteni, hogy most büszke ránk vagy éppen egy életre leírt minket. Mivel előbb is tequilát kért Rey akkor most is azt kérek tőle.
-Jeniferm, egy üveg tequilát kérek és két poharat hozza- adtam le ezzel a rendelést ahogyan mondtam nemsokára érkezett is a kívánt ital, kitöltöttem magamnak is egy pohárral majd Reynek is. Mellettem levő zsetonok biztonságban vannak, majd kifele menet beváltom őket készpénzre mikor majd egy kicsit lenyugszanak a körülmények. Poharamat az övéhez koccintottam.
-Egességedre cimbi, de mond ki ez a Dimitri akiről szó volt, gondoltam miattam jöttek a játék stílus miatt, de úgy látom téged akartak maguknak.- mondtam neki, közben ittam egy kortyot a sok izgalomban megszomjaztam. Nem mintha bánnám belekevert egy ilyen dologba, mert szükségem volt egy ilyen eseményre kimozdítson a hétköznap unalmából.
-Szerinted lesz ennek folytatása?-kérdeztem Reytől , mert ha velem tették volna ezt akkor nem hagynám ennyiben a nagy közönség előtt megszégyenültek. Biztosan forr bennük most a bosszú vágy.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 8th Július 2016, 22:52


Jackson Winney

Visszamegyünk a pulthoz, de tudom nincs sok időnk, hogy újabb biztonságisok érkezzenek ide fogadni minket. Ahogy egyszer körbetekintek észreveszem a ránk irányuló kamerákat.
- Figyelnek minket.
Jelentem ki Jacksonnak, de ő kevésbé foglakozik most velem, éppen Jenniferrel etyeg és kikéri a következő kört. Talán észrevette, talán nem. Odaérek mellé, jobb kezem a pult tetején pihentetem, de nem ülök le, eszemben sincs. Most vertük ripityára a tulaj embereit, pár percünk lehet a távozásra csupán. Persze ha ő úgy érzi egészséges egy kiadós verés az este hátralévő részében a saját maga számára, hát legyen. Nem fogom megakadályozni, én viszont a távozás hímes mezejére lépek, mert nem terveztem a nap hátralévő részét kórházban, vagy egy névtelen sírban befejezni. Egyedül vagyok, persze ő is itt van velem, de ő nem az én emberem, csupán cimborának tudom nevezni. Ráadásul szórakozni jöttem, fegyver sincs nála, egy ideig lehet rögtönözni, ám több tucat fegyver ellen már a csoda is kevés. Egy pohárral azért töltök, úgy is meg akart hívni, most letudva, és az idegességemre muszáj innom egyet. Dühítő mennyire semmi vesznek engem Romanovék.
- Egészség.
Egy slukkra lehajtom, az üres poharat pedig a pultra rakom. Kérdezget Dimitri-ről, amire szélesen elvigyorodok.
- Meghiszem azt. Ő ennek a casinonak a tulajdonosa, és ha nem jössz velem most, akkor maximum 3 perc múlva személyesen megismerheted...kétlem hogy örömteli találkozás lesz.
Nézzük csak, velem látták itt bent, velem bunyózott a rulett asztaloknál és még itt is velem iszogat. Nem gondoltam volna hogy belekeveredünk egy ilyenbe, mostanra már sejtheti nem a nyerése miatt verekedtünk, hanem azért, mert velem akartak beszélni. Mondjuk már az elején kételkedtem abban hogy beszélgetni hívnak, de abszolút nem érdekel mit akart tőlem, mert arra sem vette a fáradtságot hogy személyesen jöjjön elém. Várok egy kicsit, de aztán néhány pillanat múlva sarkon fordulok és elindulok kifelé. Az előbbi mozgás résztvevői idő közben már elérték a rulett asztalok északi részét, hangos kiáltások érkeznek onnan, egyrészt nekem címezve, másrészt Jacksonnak. ~gyerünk, szedd a lábad!~ Intek egyet neki hogy induljon már meg. Nem hiszem hogy ebben a zárt térben, ennyi vendég gyűrűjében tüzet nyitnak ránk, de nem is akarom megvárni hogy ideérjenek. Bizony rögtön sietősre fogom, és szó szerint rohanok most már a kijárathoz.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 9th Július 2016, 12:59


Reynardo Sánchez





Úgy nézem ez a nap csak egyre érdekesebb lesz, nem gondoltam volna a mai napon ilyen izgalmakban lesz részem, és jó kis cimborára is találok. Jenifer rejtett mosolyt vetett ránk, akkor még sem írt le minket egy életre mosolyogtam magamban, bár nem hiszem a történtek után még erre fog vezetni az utam. Rey megszólal figyelnek, hát igen ez feltűnt már egy ideje a szobában levő összes kamera ránk irányult.
-Tudom, észre vettem már mi vagyunk a nagy színpad sztárjai-célozva a kamerák kereszt tüzére.  A kitöltött italt az újdonsült cimborám egy hajtással le is gurította éppen akartam kérni a következő italt mikor megláttam az érkező biztonságiakat. Nos ennek már fele sem tréfa fegyver volt náluk szóval, ideje lenne sietősebbre fogni a dolgokat. Rey már el is indult az ajtó fele, különös képen igen csak jó megérzései vannak, nagyon szemfüles. Időm se volt válaszolni amit mondott mert már futni kell, szóval ez a hely Dimitri-é elnézve, hogy milyen izgalomba jött talán nekem is sietnek kellene. Minden esetre Jenifernek oda adom a nyert zsetonokat nincsen most nekem arra időm, hogy beváltsam őket.
-Kérlek vigyázz rá majd váltsd be és hívj fel- mondtam egy mosollyal az arcomon, azzal a kezébe nyomtam a zsetonokat és a névkártyát úgy hogy azt senki se lássa, reménykedve nem fogja majd oda adni annak a bizonyos Dimitri-nek. Erősen nagyon gyanús valami maffia dologba csöppentem amikor csak orosz nevet halok már nem lehet jóra gondolni. Ez így volt a börtönben is mikor orosszal volt dolgom akkor ők sosem voltak egyedül. Azzal futottam is Rey után, egy vigyorral az arcomon gyors pénz gyors elmenetel gondoltam.
-Nocsak úgy látom sürgősre kell fognunk a távozást de ha megnyugtat még így nem távoztam kaszinóból- nevettem fel, Rey még mindig előttem volt egy lépéssel de azért szerintem jól hallotta. Okos dolog volt onnan koccolni mert ki tudja még le is lőhettek volna minket, nem ismerem a tulajt ki tudja milyen alvilági figura lehet. A kaszinóból ki érve Reyre nézem, azon gondolkodva most merre fussunk el, mert ha nyílt térre megyünk akkor csak a pisztolyok csöve elé futunk valami eldugott és zárt helyre kellene ahol nem tudják használni a fegyvereket és gyorsan el tudunk iszkolni.
-Merre menjünk? - kérdeztem tőle vagy az lesz, hogy együtt menekülünk vagy ketté válunk ne tudjanak követni minket így nagyobb esélyünk lenne.
-Váljunk szét én megyek az egyik sikátorba te meg a másikba meg valahol találkozunk jobban ismered a helyet hol találkozunk? -kérdeztem tőle, csak tud mondani valami biztonságos helyet ahol majd nem találnak ránk, és meg tudjuk várni amíg lecsillapodnak a kedélyek.
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 10th Július 2016, 17:21


Jackson Winney

Rohanunk kifelé, akik elállták volna az utunkat, azok fekszenek ott összeverve a földön, gyakorlatilag szabad az út. Szerencsére Jackson felmérte a helyzet komolyságát, legyen bármilyen részeg, most a józan ész győzött és követ ő is kifelé. Láttam amikor odaadta Jennifernek a zsetonjait és sajnos biztos vagyok benne hogy ezekre keresztet vethet. Jennifer sem egészen az a nő, akinek mutatja magát. Nem egészen értem minek örül ennyire, mármint mindjárt szitává lyuggatják a hátsónkat ő meg vígan rohan velem kifelé. A kijelentésére nem állok meg, rohanok tovább az utca másik oldalára az autók között, hiszen most nincs időnk a totojázásra. Itt kint valóban ránk lőhetnek, mert maga az utca is olyan..persze az autókra így talán nem fognak, hiszen már-már szlalomozunk közöttük míg átérünk. Ott aztán egyből felfelé kanyarodok a sarki ház mentén, és hamar eltűnünk a szemük elől egy időre. Szinte biztos vagyok benne hogy még erre feljönnek és talán tovább is... Legjobb ha elvegyülünk. Vannak itt más üzletek, amiket a Dimitri banda tiszteletben tart, mert bajuk származna belőle, egyébként sem ildomos már portáján lövöldözni.
- Te figyelj!
Kiálltok Jacksonnak, aki valahol mellettem lohol az életéért.
- Nem messze van egy francia bár. Üljünk be oda!
Teljesen biztos vagyok benne hogy ott nem fognak keresni, de ha még is, hát elég nehéz lenne kiszúrni minket, mert az az épület is dugig szokott lenni vendégekkel. Kicsit meghúzzuk magunkat, ez a tervem. Egyébként is fel fogják adni a hajtóvadászatot, elvégre Dimitri pontosan tudja hol keressen majd meg.
- Itt végig szaladunk, aztán jobbra.
Az utcában már ő is meg fogja látni a feliratot, ennél több útba igazítás nem kell. Erősen zihálok, úgy szaladunk mint akik a maratonin vesznek részt. Ilyen az ha az embernek van motivációja. Gyorsan felérünk, jobbra kanyarodok, azonnal megvan a cégjelzés is. Siker!
- Odaadtad Jennifernek a zsetonokat?
Kezdem egyre lassítva a tempón, egészen addig így teszek míg oda nem érünk a bejárati ajtóhoz. Jól tudom, mert láttam, de gondoltam visszakérdezek, akkor kapcsolni fog.
- Tudod, ez olyan mint a bolond meg az aranya.
Sugallom neki a tényt: nagy valószínűséggel keresztet vethet rá.
- Persze ha a sármod kellőképp hatott rá, akkor meglehet vissza adja. De ne fűz hozzá nagy reményeket!
Vigyorogva nyitom az ajtót, és előre engedem őt.
- Igyunk valamit, meghívlak.

//következő helyszín: Arnaud's French Bar
Vissza az elejére Go down
Alec Vasquez
vérpárduc alter

avatar

. :

♣️I'll put your poison in my veins
They say the best love is insane, yeah
I'll light your fire till my last day
I'll let your fields burn around me, around me

Posztok :
52
Foglalkozás :
♣ Whiskey*Blue Pub owner
. :


♣️A függőség átka az, hogy sosem ér jó véget, mert a legvégén bármi is volt, ami a mennybe repített, már nem esik jól, és fájni kezd.

Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 30th Augusztus 2016, 19:27





Dante és Alec


' Az alkohol nem válasz, de legalább elfelejted a kérdést.'


Követem az előttem kecsesen ringó csípőt, mint aki transzba esett. Kicsit talán így is van, mert amint szemtől szemben találom magam a hölgy mustráló tekintetével egy pillanatig azt sem tudom, hogy mit keresek itt pontosan. Hiszen nekem már ott van Jasmine és ez a dolog közöttünk már egészen olyan, mint valami kapcsolat, egy olyan igazi, vagy hasonló. Aztán Dante a kezembe nyom egy valag pénzt, és a dolgok ismét a helyükre kerülnek a fejemben. Sodródás. Az életünket megrontó szívügyek teljes hanyagolása. Ezek a ma esti terveink.
- Hát akkor játékra fel!- vigyorgok, talán indokolatlanul is szélesen,legalábbis erre következtetek abból a furcsálló tekintetből, amit az aranyruhástól kapok, de ettől csak még inkább nevethetnékem támad.
Alec, embereld meg magad, ma ki kell fosztanod ezt a játéktermet, aztán utána ráérhetsz cicázni a kislánnyal.
Az az igazság, hogy úgy is érzem, hogy most szerencsém lesz, és az sem von le semmit magabiztosságomból, hogy már nem egyszer estem ehhez hasonló helyzetben pofára. Csak a lakást ezúttal ne tett fel, és nem lehet baj, te marha. Emlékeztetem magam.
- Főnök, be sem mutatod az új ismerősöd?- kérdezem, közben rém elégedett képet vágva, hogy ez annak köszönhető, hogy jó bőr a maca, vagy csak annak, hogy Dante ilyen meglepő gyorsasággal szedte össze azt döntse el a mamlasz maga.
Lassan kisebb tömeg gyűl a rulettasztal köré, bár közülük, mint aztán a krupié kérdésére kiderül csupán öten vannak, akik játszani szeretnének, a többieket csupán a kíváncsiság, a pénz utáni sóvárgás vonta ide, mint lepkét a lámpafény.
- Tegyék meg tétjeiket.- ragadja magához az irányítást rutinosan a kaszinó fekete-zöld színeibe öltözött harmincas évei közepén járó krupié.
- A feketére.- kezdi a fiatal srác, a márkás ruhában, ami sehogy se áll rajta. Tipikus új gazdag ficsúr, aki jött anyuci-apuci pénzét elherdálni.
- Szintén.- bólint a szivaros faszi, ő már túl van élete delén, de valami lehet a tarsolyában, mert mint kiderül a szőke az aranyruhában az ő csinos kis tartozéka, aki most szorosan simul hozzá, hogy a fülébe suttogjon valamit.- Legyen még egyszer ennyit.- duplázva meg a korábban betett összeget, nyilván a hölgyemény javaslatára, ki most elégedetten mosolyog.
- Piros hetes.- rakom be a pénzem, pénzünk, negyedét látszólag magabiztosan, amint rám kerül a sor, aztán barátom felé sandítok biztatást várva, mielőtt az apró fémgolyó útjára indul.

MUSIC: --- | NOTE: A következő jobb lesz >.>| WORDS: 373
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 19th Február 2017, 18:14



Rosie L. Moreau






Újabb nap vette kezdetét számomra, még mindig a tegnapi este járt a fejemben mármint a belvárosi park. Azt hiszem egy kicsit jobban meg kellene alapoznom a kapcsolataimat a városban. Megismerkedésem után Miryannával, már nem tartok attól Dimitri mérges lenne rá amiért szét vertük nem régen a helyet. Nem is volt olyan vészes a helyzet. Ahogyan a szórakozó hely felé tartok, az ajtóban már ott is áll a biztonsági őr akit a múltkor lecsaptunk.
-Csak óvatosan, lehet megúsztad a múltkor de ha ismét bajt keversz akkor nem fogod azt meg igérhetem. - néztem rá a fickóra aki hozzám szólt, hová lett a világ semmi köszönés csak a fenyegetőzés. Ha tudná a pasas milyen nagy szintbeli különbségek vannak köztünk, de van jobb dolgom is, mint vele foglalkozni, inkább csak bemutatok neki, majd haladok tovább. Nem foglalkozom vele, nincsen miért csak egy biztonsági őr, akit talán hajt a bosszú vágy, de garantálom ha még egyszer nekem ugrik akkor valamelyik végtagját elveszítheti. A szokásos kabátom van rajtam, miért éppen mindig az a kabát? Hát mert el lehet rejteni benne a kardot, nekem mindig is az volt a kedvenc fegyverem, és ha nem az illem helyre megyek akkor mindig magammal is hordom. Na meg a felszereléshez tartozik egy kis tőr is, de azt csak végszükséglet esetére szoktam tartogatni. Ahogyan haladok a bárpult felé, alaposan körbe nézek ismerős arcok után kutatva, nem nagyon látok senki olyat, aki fontos lenne számomra, csak mentem tovább. Megcsillan a szemem amikor megláttam ki van bárpultnál Jenifer. Nagyon rendes volt tőle, hogy elküldte a pénzt számomra, amit a múltkor itt kellett hagynom. Köszönetet is mondok neki ez ügyben.
-Szia Jennifer!- köszöntem rá hangosan, eddig nem vett észre akkor már biztosan, a ide is kapta rögtön a fejét, lehet még emlékezett a hangomra, vagy csak a nevére figyelt fel.
-Szia Jack, látom még éppen vagy, eléggé nagy rumlit hagytatok magatok után.- emlékeztetett engem a történt dolgokra, persze minden nem rémlik vannak még ki esett részek eléggé sokat piáltunk. Akkor ismerkedtünk össze Reyel, akkor még nem voltam vadász, az idő óta nagyon sok minden megváltozott.
-Tudom, és köszönöm a segítségedet cserébe meghívlak mit iszol? Nekem egy pohár jó fajta whiskyt töltsél- mondtam neki, majd nemsokára jött az ital is, ugyan abból töltött magának is. Majd szinte rögtön odébb is állt, nincsen neki ideje egész este velem trécselni hiszen dolgozik. Így hát egyedül maradtam a bárpultnál, igazából arra várok hátha fel bukkanna Dimitri vagy legalább Miryanna, de hát a mai fő cél egy kis lazítás. Itt teljes biztonságban vagyok, nem kell figyelnem még a hátam mögé mivel egy vadásznak a kaszinójában nem hiszem bármelyik dög bemerné tolni a képét. Kabátomat kigombolom, de a kard alaposan el van rejtve benne szóval nem láthatja senki sem. Lehet nem igazán divatos a mai világban a fekete hosszú kabát, ami lassan már köpenynek is el menne, de nem is azért jöttem ide csajokat szedjek fel. Az ilyesmi az elmúlt időben nagyon messze jár, talán nekem nem volt szerencsém a lányokkal vagy éppen számukra nem vagyok elég jó. Nem mindenkinek való a család. Kezembe veszem italomat, majd halkan megszólallak.
- Családra- mondtam halkan, nekem most már új családom van nem vér szerinti de sokkal többet jelentenek számomra, mint az igaz testvérem aki lecsukatott engem. Most már a Sánchez család az otthonom és Rey a testvérem. Mind két oldalon üres a szék mellettem csak a túlsó oldalon ülnek egy páran de mindegyik arcán látszik a keserű vereség.
Vissza az elejére Go down
Rosie L. Moreau
vadász

avatar

Posztok :
4
Kor :
26
Lakhely :
N.O.
Foglalkozás :
vadász

Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 7th Március 2017, 23:27


Jackson

Mások pihennek a szabad napjukon, és otthon ülnek, csokit magukba tömve a televízió, számítógép vagy egyéb elektronikai kütyü előtt. Vannak néhányan, akik könyvet olvasnak, de akkor is csak a négy fal fogságában tengetik a szabad idejüket, de egyszerűen nem tudom megérteni őket. Számtalanszor próbáltam már otthon maradni, és lefoglalni magam valamivel hosszabb távon, de miután már az egész lakás csillogott és egyik film és könyv sem volt képes lekötni a figyelmemet, az angyalcápáim, pedig már csak azért sem akartak egy nyamvadt trükköt sem megtanulni, muszáj voltam kimozdulni otthonról. Az öltözködés már rutin szerűen megy, mindennek megvan a maga helye, a fehérneműt nem vesszük kívülre ahogy a harisnyát sem a fejünkre húzzuk… igen másnál ezt jelenti a rutin, nálam kicsit többet, hisz viszek magammal mindig némi ólmot, ezüstöt, és egyéb finomságokat. Szoknyám alatt a combomon kényelmesen elfér a pisztoly, hozzá is lehet férni, mivel nem a szűk fajtából van a ruha és nem is ér a bokámig. A tőrök a csizmám szárába kerültek, a fojtózsinór helye pedig… az legyen meglepetés. Nem szúrni ki egyiket sem, még akkor sem, ha az ember tudja, hogy mit és hol keressen. A magam fajtának kell a védelem, a biztonságérzet, ki tudja hány ember akar eltenni minket láb alól, a múlt dolgai miatt.
Egyedül dolgozom, ez vagy előny vagy hátrány, mindenki a maga módján látja, én előnynek tekintem, hisz elég csak a saját biztonságom miatt aggódni, tudom, hogy mindenki más aki akkor körülöttem mozog potenciális veszély forrás ezért ki kell iktatni…
A bejáraton minden fennakadás nélkül átjutok, bár látok némi meglepettséget a biztonsági őt arcán, biztos nem sok nő jár egy ilyen helyre. A sztriptízbárral egybekötött kaszinó inkább a férfiak szórakoztatására jöttek létre, nők csak abban az esetben teszik be ilyen helyekre a lábukat, ha a saját nemükhöz vonzódnak, esetleg feleségek akik a férjükért jönnek, ne tántán már anyukák, akik az elkóborolt kamasz fiúkat próbálják meg előkeríteni itt. Rám egyik sem jellemző, egyszerűen csak az vonzott ebben a helyben, hogy a férfiak nem fognak velem foglalkozni, mert vannak nálam jóval lengébben öltözött nők is. Ha mégis ilyen helyzetbe kerülök akkor elég csak meglobogtatni a fedetlen karjaimat és máris menekülnek, de most ezt sem kell, így a fekete blézer maradhat rajtam, és elfedheti azt, amit el kell neki.
A bárpulthoz menve felülök az egyik székre, egy pasas mellé.
- Remélem nem zavarom. - szólítom meg. Vagy mellé ültem, vagy egy már jóval ittasabb férfi társa mellé, ahhoz pedig nem sok türelmem van most. Amikor a pultos lány észrevesz jön is felvenni a rendelésem.
- Tequilát szeretnék első körben, utána pedig valami koktélnak keverve. - Az első majd szépen végig égeti a nyelő csövemet, míg a másikat lassan el tudom majd kortyolgatni.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 9th Március 2017, 00:15



Rosie L. Moreau






Nem biztos okos ötlet volt ide vissza jönni, de most nincsen mellettem Rey szóval nem hiszem ismét tömegverekedésbe torkollana az egész. Azért jöttem szépen csendesen iszogassak, nem keresve a bajt. De milyen is az én formám? Megtalál az engem ha keresem ha nem. Mindig a nyomomban jár, mint valami hűséges eb akitől nem tudok szabadulni. Érdekessé teszi az életemet, na meg igen csak bonyolulttá. Figyelmemet egy nő kelti fel aki éppen belibben ide a helyre, nem látni sok nőt itt, sokan nem kedvelik ha éppen a társaságukban olyan nők vannak akiken alig van egy falásnyi ruha. Érdekes. Szemem sarkából figyelemmel követem, az eseményeket merre megy, ám azonban ezt nem feltűnően teszem, csak egy ártatatlan kis emberkének szeretnék látszani aki eljött egyet kikapcsolódni, és ha kedve támad akkor szerencsét próbálni. Ilyen helyen amúgy sem hiszem elő kellene villantanom a Bestiát, egy vadász a tulaj szóval kizárt dolognak tartom azt egy természet feletti lény is betegye ide a lábát, de mindig is voltak elme háborodtak. Lehajtottam az utolsó kortyot is az italomból, most valami másra vágyom valami ütősebbre, ha itt lenne Rey akkor biztosan Tequilát vedelnénk, de inkább azt a részét jelenleg ki hagynám. Egy női hang üti meg a fülemet, az a nő volt aki nem régen belibbent ide a szórakozó helyre. Furcsa éppen mellém, ül de nem tulajdonítok sok jelentőséget neki. A hely ahol még lett volna az a pasas már a fejét is alig bírja a helyén tartani, lehetséges ez lehetett a választásának oka.
-Nekem egy vodka lesz tisztán- szólaltam meg én is, egy csapással két legyet gondolhatta a kiszolgáló. Nehéz napom állnak a sarkam mögött szóval alaposan el kell gondolkodnom azon mit hogy teszek. Nem ismerős a lány aki mellettem ül, ha bár kevés embert ismerek, már lassan másfél éve, hogy Angliából át települtem ide. Hmm milyen gyorsan el telt az idő, bár az akcentusom szerintem egy kicsit sem fásult, lehet nem is fog sohasem.
-Nehéz napja volt?- kérdeztem tőle, nem egy szokványos rendelést adott le, mármint nem igen gyakori, hogy valaki egyszerre két italt is kikérjen magának ráadásul ha az illető egy nő. Az asztaloknál azt hiszem nagy játék zajlik, mert szinte már megőrültek a győzelmi mámortól a hangokból illetően. Nem szokásom mindig a terepet pásztázni, ám a szemem sarkában meg akadt a biztonsági őr aki még mindig csúnya szemekkel tekint rám. Nem értem mi gondja, van én már részemről lezártam azt a félre értést. De ha kezdeményezi akkor biztosan el látom úgy a baját, következőkor nem lesz kedve ilyen szemekkel nézni rám.
-Szerencsét próbálni jött a kaszinóba? Vagy esetleg italba folytja bánatát?- kérdeztem tőle, érdeklődően nem akartam tolakodni, viszont egyedül untam magam itt a széken remélem jó kis beszélgető partnernek bizonyosul. Egyelőre nem tudok semmit sem róla, de kötve hinném bármiféle veszélyt is jelentene rám nézve. Közben meggyújtok egy cigarettát, a kezemmel végig simítom a szivar tálcán levő Sáncehez jelképet majd leteszem az asztalra.
-Talán kér egyet?- kérdeztem tőle, miközben kinyitottam a szivar tálcámat, szívesen megkínálom ha esetleg dohányzik. Szerencsére ezen a helyen nem tilos a dohányzás, Angliába elég sok helyt tiltsák az ember még szórakozni sem tud rendesen.
Vissza az elejére Go down
Rosie L. Moreau
vadász

avatar

Posztok :
4
Kor :
26
Lakhely :
N.O.
Foglalkozás :
vadász

Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 21st Március 2017, 23:03



Az ital választás egy érdekes dolog… lehet annak aki ért is az alkoholokhoz. biztos sok mindent le lehet szűrni abból, hogy valaki egy sört vagy bort rendel, vagy talán valami erősebbet. Én sem a sört sem a bort nem szeretem, a whisky azonnal a fejembe száll, a vodka hatása pedig ezzel éppen ellentétes hatást vált ki… vagyis semmilyet. Legalábbis az utolsó pár alkalommal mikor kóstoltam nem hozta elő belőlem azt az állapotot, ami olyan lenne mintha minden teljesen rendben lenne. Ritkán iszom, a munkámat jobb szeretem tiszta fejjel elvégezni, mert máshogy nem is lehet, csak a saját életemet veszélyeztetném azzal, ha egyszer alkoholtól mámorosan próbálnék meg kiiktatni valakit.
Az én italom a tequila, könnyen csúszik és nagyon szeretem a lime-ot, de koktélnak is tökéletes, pont mint ahogy most is rendeltem, a rövid után.
Meglep, hogy a férfi megszólít, ezért gyorsan végig futtatom rajta a pillantásomat, első ránézésre ártatlannak tűnik, bár a kabát sok jót nem jelenthet. Egyik legfontosabb szabályom az, hogy mindig legyek résen, pláne akkor ha új embereket ismerek meg. Meglehetősen hamar az életemet veszíteném, ha nem figyelnék, pontosabban nem keresném azokat a jeleket amik lebuktathatják az embert. Pszichológusnak kellett volna mennem, az apró mimikák jelentését tanulmányozni, de nem folytattam ilyen jellegű tanulmányokat, inkább a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy mi az amikor jobb ha fülem,farkam behúzva elslisszolok valahonnan.
- Nem, inkább csak meglehetősen unalmas. Bejöttem hát ide, hátha ez a helyzet változni fog valamilyen irányba, aminek otthon ülve nagyon kicsi volt a valószínűsége. - ha valami perverz alak akkor nyílván előbb vagy utóbb elkezd arról kérdezni, hogy a lányokat jöttem-e nézegetni, bár külsőre nem tűnik annak, de ki tudja. Végül nem azt kérdezi, de mást igen.
- Nem,  egyik sem talált, nem vagyok a szerencsejáték híve, a bánat pedig már régóta elkerül, na és Ön? Inkább a szerencse játékos típusnak tűnik, mint az italos változatnak. Bár, lehet, hogy tévedek, hiszen egy zsetont sem látok, viszont poharat annál inkább. - Felelem és ahogy elő kerül a dohány erősebben fogom meg a poharamat, megpróbáltam már leszokni, úgy két hónapja tizennégy napja és majdnem hét órája annak, hogy nem nyúltam ilyesmihez.
- kitalálta a gondolataimat, köszönöm szépen. Cserébe meghívhatom a következő italára? - Elveszek egy cigit, meggyújtom és hosszasan szívom magamba a káros, mégis oly csodálatos füstöt.
Vissza az elejére Go down
Jackson Winney
vadász

avatar

. :
Ami halott, nem halhat meg újra.
A szabadság az egy olyan kényes ribanc akinek hullák hátán kell megágyazni.


Posztok :
243
Kor :
27
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Munkanélküli
. :


Tárgy neve: Re: Bárpult ; Elküldve: 23rd Március 2017, 18:57


Rosie & Jack
New day-New hope
Elmosolyodtam a nő válaszán, hát igen ha otthon maradunk akkor csak jön a punnyadás és a lustaság. Ez nálam is jelent sok gondot, mivel semmi munkám sincsen, mármint olyannal, amit pénz keresésnek lehetne nevezni. Amikor megtaláltuk Reyel a rengetek kincset, azóta nincsen szükségem arra munkát vállalják, csak a birtokon szoktam segíteni egy két dologban de ott sincsen olyan sok dolog ami le tudna foglalni. Fő állású vadásznak lenni a legjobb dolog, nem kell félre tennem semmit sem annak, érdekében, hogy most ne tudjak teljesíteni valamit mert éppen a halandói életem elszólít.
-Ismerem az érzést- jelentettem ki, majd fojtattam- sokszor vagyok én is ebben a helyzetben, azt hiszem egyikünk sem tudja otthon nyugodtan megnyomni a fenekét- fejeztem be egy kedves mosollyal az arcomon. Egyelőre nem ismerem, az előttem álló nőt de ez nem hiszem sokáig így fog lenni, szimpatikusnak tűnik. Nem az a típus akiből a szavakat harapófogóval kell ki húzni, és ez bejön. Én szerencse játék típusnak, hát ez nagyon nem talált, legutóbb mikor nyertem itt akkor még a nyeremény is itt hagytam.. hát azt hiszem ez mindent elárul rólam. Viszont mentségemre szolgáljon a dolog, hogy verekedés tört ki, viszont később úgy is meg kaptam.
-Hát egyik sem igazából, csak szórakozni jöttem be ide ne unjam magam otthon- nyeltem egyet az italomból majd folytattam a beszédet- elkerül a bánat? Ez érdekesen hangzik honnan lehet ellopni a receptet?- tekintettem rá felemelt szemöldökkel, sokszor jól lett volna ha tudnám mellőzni az olyas fajta érzéseket, főleg régebben. Most már nem mondhatnám bánatos vagyok, viszont régen amikor még gyötört a szüleim halála akkor nagyon jó lett volna egy csoda ital, ami elfeledteti velem az összes gondot, haragot és fájdalmat.
-Viszont inkább az ital, mint a szerencse játék szórakoztató de, viszont mindig is úgy gondoltam azzal csak az embert rabolják le, teszik tönkre nem pedig hajtanak hasznot- meséltem el neki a véleményem ilyen téren. Elfogadta az ajánlatomat, nocsak ez érdekes. Manapság elég kevesen cigiznek hála ennek a sok kampánynak amivel próbálják el fojtani a dolgot, viszont mindig is úgy gondoltam, hogy aki karja úgy is meg teszi kár ez ellen annyira felemelni a szavukat a nagy kutyáknak ott bent a parlamentben.
-Szívesen, persze jöhet, amúgy sincsen már semmi dolgom, le tudtam a melót mára és már csak a lazulás maradt- mondtam neki mosolyogva, leveszek egy jó nagy slukkot, érzem ahogyan szét terjed a tüdőmben majd lassan kifújom a füstöt az orromon át.
-És hogy van az hogy egy ilyen szépséges hölgyet hagynak unatkozni?- kérdeztem tőle, egy kicsit bókolva számára, persze semmilyen hátsó szándékom nem volt ezzel kapcsolatban, csak én mindig is az a típus voltam aki szereti kimondani azt amit gondol, nem tartom bent a gondolataimat. Igaz néha sokszor galibába sodor a dolog, de nem bánnom legalább nem rágódom magamban a dolgokon. A szemem sarkában még mindig figyelem a biztonsági őrt,  egyszer csak azt vettem észre hogy felém közelít. Ne már. Miért kell most ezzel foglalkoznom? Nem igaz hogy nem lehet egy olyan szabad estém amikor valakit ne kell kibeleznem, vagy éppen nem kell viaskodnom. Csak egy kis nyugalomra vágytam de ez sem adatik meg? Megvárom amíg közel jön nem tettem semmit, se mit is tehettem volna? Egy közönséges halandó, nem ránthatok rá fegyvert de most az egyszer sajnálom nem valami természet feletti lény, mert eddig már a feje nem lenne a testén és nem lenne aki idegesítsen engem. Megáll a hátam mögött majd megszólal.
-Nem kellene annyit inni, mert a végén ismét balhé lesz- megfordultam, csúnyán néztem rá mert most már lassan kezd kihozni a sodromból. Nagyon nyugodt természet vagyok, de nekem is vannak határaim és nem szeretem ha valaki át lépi azt a bizonyos határt, mert annak semmi jó vége nem lesz.
-Ugyan már kopjál le már rólam, különben most nem a kisujjad fogom eltörni hanem a karodat is- mondtam neki majd egy slukkot vettem a cigimtől és bele fújtam a fickó arcába. Megaláztam? Igen, de jogosan mert ennek úgy is az lesz a vége amire gondolok és akkor már minek húzzam az időt? Azért, hogy a hátam közepén érezzem mindig a tekintetét? Kihagyom.
-Bocsánat a jelentért, csak ez a fickó nem képes leszállni rólam- mondtam a mellettem ülő nőnek, most jut eszembe, még nem is mutatkoztam be és az ő nevét sem ismerem, de majd a közel jövőben szeretném megejteni a dolgot. Amint ez a fickó eltűnik a képből, nem szeretné a hölgy előtt megmutatni az erőszakos felem, de ha még sokat fog idegesíteni engem hát akkor nem fogok jót állni magamért.

Vissza az elejére Go down
 
Bárpult
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Bárpult az első helyiségben
» Bárpult a hátsó helyiségben

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: belváros :: treme és a francianegyed :: Romanov sztriptízbár és kaszinó-
Ugrás: