Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Adminok
Jasmine Grey
Profil
Diana V. Strzechowsk
Profil
Alec Vasquez
Profil
Violet Porter
Profil
chatbox

friss válaszok
Cicuska aranykalitkája
6th December 2017, 18:07
írta: Catherine Williams
Belvárosi park
28th November 2017, 17:17
írta: Alexander Bones Russel
Cat & és a kandúr
22nd November 2017, 18:59
írta: Catherine Williams
Burn it ! - Diana &Andy
14th November 2017, 17:30
írta: Andrzej Strzechowski
Stivali Italiani
7th November 2017, 15:10
írta: Vendég
Belső udvar
4th November 2017, 20:28
írta: Andrzej Strzechowski
A Kandúr "barlangja"
24th Október 2017, 20:55
írta: Alasar Mal
Uszoda
24th Október 2017, 19:50
írta: Violet Porter
Asztalok
4th Október 2017, 23:43
írta: Adele Vien
Játékostárs keresõ
29th Szeptember 2017, 10:51
írta: James Bryant
Munkahely nyilvántartás
28th Szeptember 2017, 18:57
írta: James Bryant
Avatarfoglaló
28th Szeptember 2017, 18:48
írta: James Bryant
James Bryant
27th Szeptember 2017, 21:45
írta: Jasmine Grey
Alexis Rowe
19th Szeptember 2017, 16:16
írta: Jasmine Grey
Hiányzásnapló
31st Augusztus 2017, 21:00
írta: Violet Porter
belépett tagok



Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég
A legtöbb felhasználó (44 fő) 25th Június 2016, 22:24-kor volt itt.


 

 Korona Hotel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Fõadmin
admin

avatar

. :

Posztok :
436
Foglalkozás :
- looking upon New Orleans -
. :


Tárgy neve: Korona Hotel ; Elküldve: 29th Március 2016, 15:26


Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Korona Hotel ; Elküldve: 22nd Július 2016, 15:14


Dimitri A. Romanov


Több napja is volt már a kaszinós esetnek, azóta nagy ívben kerültem Dimitri-t aki az emberei miatt nagyon kiakadt rám. Ez valahol érthető, fordított esetben ugyanígy éreznék. Nagyon elő akart keríteni, sikerült is elérnie, párszor, de elég bunkón viselkedtem vele. Végül a kitartásának eredménye lett, azért vagyok ma itt. Persze én is beszélni akartam vele, mert nagyon dühít hogy ennyire semmibe vesz. Kibéreltük a tárgyaló termet, két emberünk -egy Romanov és egy Sánchez- kint állt meg az ajtó előtt, az összes többi elvegyült odalent a váróban, a folyósokon, vagy épp az utcán. Nem sok értelme lenne nekik az ajtó előtt tolongani. Úgy véltem felesleges a fegyver, nem megölni jöttem a jóembert, csak beszélni vele, ezért nálam nincs is fegyver. Talán hasonlóképp cselekedett ő is, de ez csak egy remény, ha meg akar ölni, akkor megpróbálhatja, bár elég buta húzás lenne, mert odakint az embereink is megsérülhetnek, és hát tárgyalásról volt szó nem lövöldözésről. Pökhendin lépkedek befelé, felfelé tartva az orrom, valahol nagyon de nagyon sértő ahogy bánt velem a kaszinójában, ahová évek óta bejárok és tartós vendége vagyok. És itt koránt sincs vége a történetnek. Szemléltetni akarom vele hogy most nem igazán szimpatizálok vele emiatt, tudom kissé gyerekes húzás, de a csúnya nézés csak akkor szokott menni ha veszélyben az életem. Egyébként tök idióta képet vágnék. Kettőnk közül ő a komolyabbik fél, ezért meghagyom neki ezt az előkelő pozíciót, én meg egészen az asztalig megyek és ott fancsali képpel megfordulok.
- Kezded te? Vagy kezdjem én?
A hangnemem nem gúnyolódós, csak szimpla kérdés formájában hangzik el. Tisztelem én őt a magam sajátos megítélésében, ugyan akkor azt sem szabad elfelejteni hogy ugyan azt a keresztet cipeljük a vállainkon súlyos teherként. Csak a kérdés erejéig álltam meg és tekintettem rá, most megint elindulok az asztal másik végébe. Én ilyen vagyok, nehezen lehet leültetni, főleg mivel állandóan jár az agyam és mindig gondolkodok valamin. De abban ő is biztos lehet hogy most teljes egészében rá figyelek. Megkerülöm az asztalt egészen az ablakokig, ott megfordulok és hátam neki vetem a falnak. Most csak őt figyelem. Ruházatom az alkalomhoz illő, legalább is ami tőlem telik, mert a habitusunk nagyon nem egyezik, ennek ellenére úgy véltem mindig is, hogy az érdekeink attól még egyezhetnek, hiszen majdnem ugyanabban a körökben mozgunk. Egy kék farmer inget viselek, a könyökömig feltűrt ujjakkal, alatta fehér trikó de azt javarészt eltakarja az ing. Sötétkék farmer nadrág, a jobb térdemnél egy dísz lyuk nem én szakítottam ki. Fekete sport cipő. A fejemen egy sötét szürke kendő, valamint a bal szemem már halványuló zöldes lilán árnyalódik. Mindenki másképp próbál meg boldogulni, eddig azonban nem voltak sosem olyan nagy ellentétek a családok között. Mi változott? Ez a kérdés már sokszor felütötte fejét a gondolataim közt. Paranoiás lennék? Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Tárgy neve: Re: Korona Hotel ; Elküldve: 22nd Július 2016, 22:42





Sánchez & Romanov
Hogy őszinte legyek, nem tudnám megmondani, mikor is éleződött ki ennyire az ellentét a családom és Sánchezék között. Vagy hogy egyáltalán mikor kezdődött ez az egész. A kölyökkoromból még tisztán emlékszem, hogy apám jól kijött velük, időről időre vadásztak is együtt, fegyvereket adtak el nekik is, minden normálisnak tűnt. De a családok között fenntartani az egyensúlyt... ez néha elég érzékeny téma, hiszen a legtöbbünk állandó feszültségben él, az adrenalin gyakran az egekben, a mi fajtánk könnyen sérül, és könnyen hal. És a területhatárokat sem mindig egyszerű figyelembe venni, ha üldözünk egy prédát. Ám ettől még nem kell szembe fordulnunk egymással.
Talán apámék halála után született ez a mostani ellentét, és ha ez valóban így van, akkor ez nyilván az én hibám. Túl sok minden szakadt a nyakamba hirtelen, sok felé kellett figyelnem, hogy összetartsam a családot, egyben tartsam az üzletet, vezessem a vadászainkat, felügyeljem a területeinket, és még a bosszú is ott kattogott a fejemben folyamatosan. Viszont sajnálatos módon azóta sem sikerült elkapnom Sergei és apánk gyilkosát... vagy gyilkosait. A Silverekkel a kapcsolat sosem volt probléma. Ez néha már-már olyan, mintha egy család lennénk. És ugyanez volt a helyzet az olaszokkal is, miután elvettem Elisát. Na de a Sánchezek és a Jonhsonok? Azt hiszem, rájuk már nem jutott elég a figyelmemből és az időmből, és valószínűleg ezt vették zokon. Mostanra pedig már annyira elmérgesedett a helyzet, hogy vagy rendbe hozom... hozzuk együtt ezt valahogy, vagy további emberek fognak megsérülni, és talán halni is. Ezt pedig nem hagyhatom. Igazán semmi értelme egymás torkának esni, és egymást pusztítani, amikor ott a közös ellenség mindenhol a városban. Csak meggyengítenénk magunkat és egymást, ha ebbe a viszálykodásba még jobban belefolyunk, és annak később nem csak mi, hanem ártatlan civilek is megihatják a levét, ha a védelmük helyett mással leszünk elfoglalva.
Bevallom, amikor megtudtam, hogy mi történt a kaszinóban, pár napig nagyon dühös voltam. Tisztában vagyok vele, hogy Reynardo már régóta törzsvendégnek számít, és minden távolságtartásunk ellenére is értékeltem, hogy éppen nálunk szereti múlatni az idejét. De ha nála a szórakozás újabban azt jelenti, hogy szétveri a berendezést, és félholtra veri az embereimet, akkor nem csak hogy kívül tágasabb, de ideje lenne nekem is elbeszélgetnem végre vele. És az első gondolatom nem egy békés tárgyalás volt valahol egy elegáns klubban, vagy hotelben, hanem inkább egy olyan társalgás, ahol az öklünket is használhatjuk. De nem vagyunk barbárok, bármit is gondolnak rólunk a prédáink, és miután lehiggadtam, rájöttem, hogy tényleg meg kellene próbálnunk ezt normális keretek között lerendezni és rendbe hozni. Ez persze még nem jelenti azt, hogy egy cseppnyi feszültség vagy neheztelés sincs bennem, amikor belépek az épületbe. De a bőrdzsekim alatt, és a farmerom száránál levő fegyvert nem emiatt tartom magamnál. Ez inkább már csak megszokás. Sehová sem megyek felkészületlenül, nevezzenek paranoiásnak. Nem izgat. Vadász vagyok, aki mindig résen van, és kész cselekedni, váratlan helyzetekben is. Reynardo ellen viszont eszembe sincs most semmiféle erőszakot alkalmazni. Ez a találkozás most a csatabárd elásásáról kell, hogy szóljon, nem másról.
A megbeszéltek szerint az emeletre csak egy-egy emberünk kísér fel. Én természetesen Sashát választom, még ha nincs is nagyon ínyére, hogy az ajtóban kell szobroznia. A terembe már egyedül lépek be, és úgy tűnik, elsőként. Tekintve, hogy az egész helyiséget lefoglaltuk, így most egyedül kell várnom a másik családfőre. Általában nincs semmi gondom a magányos várakozással, a türelmem gyakran határtalan, de jelenleg kissé feszült vagyok, ennek következtében pedig járkálni kezdek oda-vissza az asztal mentén. Csak akkor állok meg, amikor nyílik az ajtó, és belép rajta Sánchez. Szembe fordulok vele, és megvárom, hogy közelebb jöjjön, de úgy tűnik, neki sincs sok kedve helyet foglalni, úgyhogy állva maradunk.
- Az attól függ... Talán szeretnéd megmagyarázni, hogy miért kellett félholtra verni az embereimet? - kérdezek vissza nyugodtan, szinte semlegesen. Rögtön a közepébe. Semmi formaság, semmi udvarias köszöngetés. - Az anyagi károkra később is kitérhetünk – teszem hozzá egy kissé halovány, gunyoros mosollyal. Persze nem az a célom, hogy ebből máris vitát generáljak, de nem jobb már az elején tisztázni a nézeteltéréseket? Amikor ő megállapodik az ablaknál, én végül mégis kihúzok egy széket az asztalnál, és helyet foglalok. Csak kényelmesen, valószínűleg itt leszünk egy ideig.



- szavak száma: 683 - megjegyzés: - zene: karma -
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Korona Hotel ; Elküldve: 23rd Július 2016, 10:13


Dimitri A. Romanov


Nyugodtnak akarja mutatni magát, de jól tudom nem az. Mikor bejöttem fel alá mászkált, most meg egyet gondolva leült. Ha nem érdekelné az egész itt sem lenne, számomra már most világos hogy legalább annyira foglalkoztatja a dolog, mint engem. És ez jó. Majdnem vissza kérdezek az attól függ kijelentésére..mert mégis mitől függ? Mi mástól függne ha nem tőle meg tőlem. De aztán mégsem teszem, nem akarok jelentéktelen szájkaratét, sem ő nem érdemli meg ezt a fajta kigúnyolást, se én a lealacsonyodást. Akkor már inkább fizikai verekedés legyen, minthogy hülyeségeket vágjunk egymás fejéhez. Először felszalad a szemöldököm, mert úgy érzem most is, ahogy korábban a kaszinójában, megint semmibe vesz.
- Az meg sem történt volna, ha személyesen elém állsz aznap este, és elmondod magad mit akarsz.
Vágom rá rögtön, most már bosszús képpel tekintve rá, és a jobb kezem mutató ujját rá szegezem, mert szerintem azt a verekedést meg lehetett volna előzni, ha jobban végig gondolja mit csinál. Amit én tettem az csupán logikus válasz volt erre, ösztönös és megalapozott, bizony.
- És ha mondjuk az embered nem akar mindenáron parancsolgatni nekem.
Nem ismerjük egymást annyira hogy tudja rólam, ez az ami soha senkinek nem ment, még a vér szerinti anyámnak sem, ugyanakkor nem vagyok se az alkalmazottja, se az embere és rangban ott állok ahol ő, már ami a vadászok hierarchia rendszerét illeti, így elég mókásan hangzik hogy az embere akart nekem parancsolni. Meglehet ezt ő sem így képzelte el, ha meg igen, akkor most tisztáztam a félre értéseket. Idő közben már leemeltem az ujjam róla, még mindig a falnak dőlve tekintek rá. Roppant dühítő hogy nem ő közölte velem amit közölni akart, mintha nem lennénk egy szinten és inkább a saját emberei mögé bújt. A legidevágóbb kérdés fogalmazódik meg bennem, amire széttárom a karjaim kérdő tekintettel.
- Miért?
Ragozni lehetne, és tudnám is cifrázni, például miért nem voltak ott, amikor lenniük kellett volna a múltban...számtalanszor? Miért van az hogy azt hiszi, az embereivel parancsolgathat nekem? Miért figyeltek meg a kamerák? Miért hitte azt hogy veszélyt jelentek a kaszinójára? Miért nem akart engem ott látni? És miért nem beszélünk már jó ideje? Miért látom állandóan Silverékkel őket? Egy csomó miért, rengeteg miért, egyetlen miért-be burkolva. Tudom jól hogy tudja, felesleges köröket futni. Erre akarok választ kapni tőle, ezért jöttem ide. Hidegen hagy a kaszinós balhé, főképp az anyagi károk rendezése, mert ha kell hát írja hozzá a számlámhoz. Ki lesz fizetve. Úgy gondolom ő az emberei miatt ideges, mert én is az lennék, még bánthatnám is, ha nem lett volna olyan égbe kiáltóan pofátlan az embere velem szembe, így akármilyen szemét húzásnak tűnik, teszek rá. Ezt még az sem enyhítheti hogy én voltam ott a vendég, akármilyen szögből legyen megvilágítva. De nagyon remélem nem ezzel folytatja. Abban sem reménykedem hogy mindent kitálal, ugyanis ha valami közös ügyük van Silverékkel, no azt hasonló esetben én sem árulnám el. Nem is kell, elég ha zöld ágra vergődünk a jelenleg kialakult törékeny helyzetünk ügyén. Továbbra is kérdőn tekintek rá, a kezem sem emelem le, egyszer megvonom a vállam mintegy ösztökélve, várom a választ a miértre. Amint el kezd beszélni, én ismét körözni kezdek az asztal körül, muszáj átgondolnom azt, amit éppen mondd nekem. Nem megyek teljesen körbe, se a háta mögé ami úgyse menne, maradok vele szemben, jól láthatóan, az asztal másik végében.

//ha már Kumbaya : https://www.youtube.com/watch?v=stw3osNnEkY xDD
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Tárgy neve: Re: Korona Hotel ; Elküldve: 23rd Július 2016, 11:58





Sánchez & Romanov
Személyesen álljak elé? Azt gondolja, hogy én az estéimet ott a színfalak mögött bujkálva töltöm? Nem a kaszinó és a bár az egyetlen hely a tulajdonomban, és nem is csak a vállalkozásaim az egyetlen bevételi forrásaim. Persze a fegyvereket és a többit ennyire nem híresztelem. De azon kívül is még állandó gondom van a vadászaimra, felügyelem a járőrözéseket a saját területeinken, és ha épp semmi sürgősebb dolgom nincs, akkor otthon vagyok a családommal, a pár hónapos ikreinkkel, valamint Elisával és Lenával. Rég túl vagyok már azon az időszakon, hogy Sashával, esetleg Bash-sel és a többiekkel a kaszinóban, vagy a sztriptízbárban múlatom az időt esténként, és minden másnap eszméletlenre isszuk magunkat. Azoknak az időknek vége lett, amikor apámékat megölték, és megörököltem a vezetői pozíciót, illetve amikor feleségül vettem Lisát. És amióta az öcsém a városba költözött, hivatalosan is ő lett hely üzletvezetője, azóta én csak időről időre ugrom be néha, hogy ellenőrizzem a dolgokat, hogy minden rendben menjen.
- Sajnálom, hogy ha félreértetted a helyzetet, de azok a srácok csak dolgukat végezték, és felügyelték a helyet. Ha megsértettek valamivel, akkor az elnézésedet kérem, a nevükben is, viszont én személyesen nem is tartózkodtam az épületben aznap este. Az üzletet már több mint két éve az öcsém, Vladimir vezeti, engem pedig csak telefonon értesítettek a történtekről – tárom szét a karomat. Nem vagyok benne biztos, hogy tényleg tartozom neki ilyen alapos magyarázattal mindazok után, amit az őrökkel és a bárral tettek, de valamelyikünknek végre lépnie kell, és egy kis jóindulatot mutatnia, mert ennek a sárdobálásnak és ellenségeskedésnek máshogy nem lesz jó vége. Azt hiszem, a béke megér minimum annyit, hogy szemet hunyok a kaszinóban történteken, pláne ha azok a srácok tényleg ennyire rosszul kezelték az akkor kialakult helyzetet. Egyébként is rendbe jön mind a kettő, és reméljük, hogy valamit tanultak is abból az estéből.
A feltett „miért?” kérdésre azonban muszáj felvonnom a szemöldökeimet. Nem is akar pontosítani? Csak mert ez így elég sok mindent jelenhet, és az arcát elnézve jelent is. Csakhogy én nem vagyok gondolatolvasó, nem találhatom ki, hogy mi jár a fejében. Sejtéseim persze vannak, de ezzel így nem leszünk előrébb.
- Mit miért? - tárom szét a kezeimet az ő vállvonásához hasonlóan egy gesztussal bővítve ki a kérdést. - Miért nem vadászunk vállt vállvetve, mint a szüleink tették? - Azt hiszem, ez lenne az a kérdés, ami legrégebb óta a levegőben lóg. - Szerintem ezt én is kérdezhetném. Tudod, kettőn áll a vásár. - Én a magam részéről tisztában vagyok vele, hogy elhanyagoltam ezt a kapcsolatot velük, és Jonhsonékkal is. És ő? Nem érzi egy kicsit sem úgy, hogy megvan a meg szerepe ebben, hogy nem csak belőlem hiányzik az együttműködés? Miután apám és a bátyám meghaltak, és hirtelen a nyakamba szakadt ez az egész, egyik napról a másikra bele kellett tanulnom a vadászok vezetésébe, és csak Sebastien állt mellettem. Vele persze gyerekkori barátok vagyunk, és fordított helyzetben én is maradéktalanul mellette álltam volna. De hogy a másik két családfő nem volt sehol, amikor nekem szükségem lett volna a támogatásukra, erről én nem tehetek. Viszont nem vagyok egy sértődékeny kamasz, aki ezt magára vette volna, egyszerűen csak úgy alakult, hogy a Silverekkel végül sokkal szorosabb kapcsolat alakult ki, amíg ők egyre távolabb kerültek. De azt sosem akartam, hogy ez a helyzet elmérgesedjen.
- Szerinted van értelme boncolgatni az okokat? Van esetleg bármi konkrét, amit szeretnél tisztázni velem? Mert akkor állok elébe – nézek fele farkasszemet egy pillanatig, aztán folytatom. - Talán lényegesebb tény az, hogy most mindketten itt vagyunk, és azért vagyunk itt, mert szeretnénk visszaállítani a családjaink közötti régi viszonyt. Szóval mi lenne, ha inkább arról beszélnénk, hogy hogyan tudnánk újra együttműködni? - teszem fel végül a számomra fontosabbnak tűnő kérdést. Bár ha ő továbbra is úgy gondolja, hogy előbb a régi sérelmeket kellene kivesézni, akkor legyen. Csakhogy szerintem az ujjal mutogatás már nem hozna rendbe semmit, és meglehet, egyelőre így is maradni fog bennünk tüske, de az is eltűnhet idővel, ha együtt tudunk működni újra.



- szavak száma: 657 - megjegyzés:  - zene: karma -
Vissza az elejére Go down
Reynardo Sánchez
vadász családfõ

avatar

. :



Posztok :
209
Kor :
35
Lakhely :
New Orleans
Foglalkozás :
Vállalkozó / autószerelő
. :



Tárgy neve: Re: Korona Hotel ; Elküldve: 23rd Július 2016, 20:04


Dimitri A. Romanov


Egy ideig csak körözök, mint a ketrecbe zárt oroszlán, igaz ez most egyáltalán nem áll fent, mert nem vagyok bezárva, szabad akaratomból jöttem ide. Az orromat sem hordom olyan  magasan, főleg miután kiderül számomra, egyértelművé válik hogy öcsike keze van a dologban, és akkor már azt is mindjárt megértem, miért reagált úgy ahogy. Ismerős, Eric is tett már ehhez hasonló dolgokat a hátam mögött. Néhányszor megállok, irányt váltok, nagyokat hümmögök és amikor felém néz, állom a tekintetét, aztán még egy kört teszek eltöprengve, jobb kezem mutatóujját az államhoz emelve. Most hogy is állunk, lássuk csak. Ő is ugyanazt képzeli rólam, amit én róla. Már lehet nem egyezik meg ez a tévképzet, de hasonló, ez azt jelenti mind a ketten megorroltunk a másikra légből kapott dolgokból kiindulva. Nekem meg nem kell sok hogy kiboruljak, tudom magamról, ő azért valamivel higgadtabb. Milyen kicsinyes egy helyzet, akaratlanul is elfintorodom rajta, részben magamon is. Ő ebből nem lát semmit, mert csak ez után fordulok ténylegesen vissza felé.
- Nah jó.
Jelentem ki aztán az asztalhoz csörtetve és ránehezedem. Szavai tükröt tartanak elém, amibe én bele is néztem, mert vagyok ennyire intelligens, mármint akárki akármit gondoljon rólam, általában logikusan cselekszem, még akkor is amikor dühöngök. Ő nehéz éveken van túl, sajnos nekem még nem ért véget, sőt, most még nehezebb helyzetben vagyok mint voltam. Nem vártam hogy elnézést kér, még is megtette, baromság lenne ezen lovagolni még. Nem is teszem. Határozottan nemlegesen rázom meg a fejem a kérdésére, semmi kedvem boncolgatni ezt tovább.
- Igazad van.
Valahol mind hibásak vagyunk, elvetettük a kételyt az embereinkben is, amiért ferde szemmel néznek egymásra. Ritkán szoktam igazat adni valakinek, de ez a helyzet emiatt alakult úgy ahogy. Ennek dacára rettentően elhatárolódtunk egymástól az évek alatt.
- A legjobb megoldás az lenne, ha közös vadászatokat szerveznénk.
Nem akarhatok ennél többet, irracionális lenne, kivitelezhetetlen. Hiszen ebből egy csomó más dolog idővel kinövi magát, a kapcsolatokhoz idő kell, a pozitív megítéléshez is idő kell. Ha valami közös, az már összehozza az embereket. Ha ez működni fog, akkor minden más működni fog. Nekünk is találkoznunk kell és így nem fogunk hülyeségeket képzelegni a másik félről, mert elérhetővé vált ezzel. A legtöbb emberünk régről más ismeri egymást, úgy sejtem nem lesz ez annyira nehéz, maximum döcögős.
- Mik a feltételeid?
Teszem fel a magam kérdését, feltett szándékom tisztázni ezt, mert a két banda nagyon különbözik. Nekem is megvannak a saját feltételeim és nála sem lehet ez másképp.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content



Tárgy neve: Re: Korona Hotel ; Elküldve:


Vissza az elejére Go down
 
Korona Hotel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Korona tér

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DARKNESS IS COMING :: belváros :: treme és a francianegyed-
Ugrás: